Journey to the sources of community ecology − Gusztáv Szelényi’s agrozoocoenology and the Balogh–Szelényi debate

Abstract

"Egy működő elmélet alapvető próbája az, hogy milyen mértékben képes körültekintő és mélyreható kutatásokat ösztönözni." (HENRY C. COWLES) 2Összefoglalás. BALOGH JÁNOS és SZELÉNYI GUSZTÁV zoocönológiai vitája a hazai ökológia történeté-nek jelentős eseménye. A tanulmányban áttekintem a közösségi ökológia születését Magyarországon, főbb irányzatait az 1950-es években, és a BALOGH-SZELÉNYI-vitát. Bemutatom, hogy a vegetációku-tatás, a fitocönológia és az állategyüttesekkel foglalkozó közösségi ökológia 20. század első felében kialakult fontosabb modelljei hogyan vezettek BALOGH és SZELÉNYI zoocönológiai elképzeléseihez. BALOGH JÁNOS az észak-európai fitocönológiai iskola nyomdokain dolgozta ki koncepcióját, míg SZELÉNYI GUSZTÁV CHARLES ELTON modelljét fejlesztette tovább úgy, hogy a fajok trofikus specializációja alapján a táplálékhálón belül kisebb egységeket különített el. A tanulmány második felében sorra veszem, hogy milyen szemléleti keretek között értelmezhetők a közösségi ökológia korai koncepciói, és hogy BALOGH és SZELÉNYI elképzelései hogyan illeszthetők ezek közé a keretek közé. Vé-gül röviden kitérek arra, hogy BALOGH és SZELÉNYI állategyüttesek elemzésére és osztályozására tett kísérletei mennyire relevánsak a mai ökológia számára. Kulcsszavak: SZELÉNYI GUSZTÁV, BALOGH JÁNOS, zoocönológia, szünmorfológia, közösségi ökoló-gia története BevezetésKevés állatfajról tudunk annyit, mint a kártevőkről. A növényvédelmi állattannal foglalkozó átfogó munkák sokszor grandiózus terjedelemben tárgyalják a haszonnövényekhez kötődő fitofág fajok életmódját. Bár a kutatások jelentős része csupán néhány tucat kulcskártevő-fajra irányul, mégis populációbiológiájukról, egyedszámuk szabályozásáról tudományos folyóiratok lapjain sok ezer publikáció jelent meg. A "Google Tudós" kereső az "insect" és "pest management" vagy "plant protection" kifejezések együttes előfordulását -az átfedéseket kiszűrve -356 000 publikációban jelzi. Ha ezekhez hozzátesszük az