2018
DOI: 10.1007/s11229-018-1703-1
|View full text |Cite
|
Sign up to set email alerts
|

Just another article on Moore’s paradox, but we don’t believe that

Abstract: We present counterexamples to the widespread assumption that Moorean sentences cannot be rationally asserted. We then explain why Moorean assertions of the sort we discuss do not incur the irrationality charge, appealing to the dual-process theory of the mind and a contrast between the conditions for ascribing beliefs to oneself and the conditions for making assertions about independently existing states of affairs. We conclude by contrasting beliefs of the sort we discuss with the structurally similar but rat… Show more

Help me understand this report

Search citation statements

Order By: Relevance

Paper Sections

Select...
1

Citation Types

0
3
0
1

Year Published

2018
2018
2024
2024

Publication Types

Select...
4
1

Relationship

1
4

Authors

Journals

citations
Cited by 5 publications
(4 citation statements)
references
References 30 publications
0
3
0
1
Order By: Relevance
“…A Moore-paradoxonos mondatok gondolatban és beszédben egyaránt előforduló jelenségére Moore hívta fel a figyelmünket. Ezt a paradoxont leggyakrabban a következő példával szokták szemléltetni: Esik az eső, de nem hiszem, hogy esik az eső, ennek formulája pedig: p, és nem hiszem azt, hogy p vagy p, és úgy vélem, hogy nem p, illetve a tudásra vonatkozóan: úgy vélem, hogy p, és nem tudom, hogy p. Ezeket a mondatokat azért tarthatjuk paradoxonoknak, mert nem mondhatók ki egyszerre anélkül, hogy ne hangoznának abszurdnak (Kiss 2017;Fileva-Brakel 2018). Ennek az oka az, hogy amikor az egyén egy propozíciót fogalmaz meg, abban implicit módon is benne van az adott propozícióról alkotott attitűdje, azaz ha egymás után mondja ki az esik az eső propozíciót, és a nem hiszem, hogy esik az eső propozicionális attitűdöt, akkor ellentmond önmagának (Rosenthal 1995;Green-Williams 2007).…”
Section: Bevezetésunclassified
“…A Moore-paradoxonos mondatok gondolatban és beszédben egyaránt előforduló jelenségére Moore hívta fel a figyelmünket. Ezt a paradoxont leggyakrabban a következő példával szokták szemléltetni: Esik az eső, de nem hiszem, hogy esik az eső, ennek formulája pedig: p, és nem hiszem azt, hogy p vagy p, és úgy vélem, hogy nem p, illetve a tudásra vonatkozóan: úgy vélem, hogy p, és nem tudom, hogy p. Ezeket a mondatokat azért tarthatjuk paradoxonoknak, mert nem mondhatók ki egyszerre anélkül, hogy ne hangoznának abszurdnak (Kiss 2017;Fileva-Brakel 2018). Ennek az oka az, hogy amikor az egyén egy propozíciót fogalmaz meg, abban implicit módon is benne van az adott propozícióról alkotott attitűdje, azaz ha egymás után mondja ki az esik az eső propozíciót, és a nem hiszem, hogy esik az eső propozicionális attitűdöt, akkor ellentmond önmagának (Rosenthal 1995;Green-Williams 2007).…”
Section: Bevezetésunclassified
“…161-2. 12 I and my co-author Linda Brakel develop this point in more detail inFileva & Brakel, 2018.…”
mentioning
confidence: 99%
“…Fileva and Brakel (2019) give a clear definition of the paradox: “Moorean sentences are thought paradoxical, because allegedly they cannot either be asserted or thought without absurdity, yet both conjuncts of a Moorean sentence can be simultaneously true: it can be true that it is raining and that I don’t believe that it is, and it can likewise be true that it is raining but that I believe it is not” (pp. 5153–5154).…”
mentioning
confidence: 99%
“…There is a lot to unpack here, but rather than explain Moore's paradox or her approach to it in any detail in this book, Brakel on p. 9 (n. 4) points readers to an article she recently wrote with Iskra Fileva. Fileva and Brakel (2019) give a clear definition of the paradox: "Moorean sentences are thought paradoxical, because allegedly they cannot either be asserted or thought without absurdity, yet both conjuncts of a Moorean sentence can be simultaneously true: it can be true that it is raining and that I don't believe that it is, and it can likewise be true that it is raining but that I believe it is not" (pp. 5153-5154).…”
mentioning
confidence: 99%