Kérdések a tervezést érintő tanári döntések mögött húzódó pedagógusi gondolkodásra vonatkozóan

Abstract

Jelen tanulmány célja, hogy a tervezést érintő pedagógusi döntéshozással kapcsolatos ismeretek feltáratlan rétegeire világítson rá. Olyan kérdéseket fogalmazzon meg, amelyek (későbbi) megválaszolása hozzájárulhat a pedagógusok gondolkodási rendszerének pontosabb feltérképezéséhez. Ehhez először a nemzetközi és hazai kutatási eredményekre támaszkodva mutatjuk be a tanári döntéshozás általános jellemzőit és annak tanítási tapasztalathoz kapcsolódó sajátosságait. Elemezzük a nézetek, valamint a stratégiai és reflektív gondolkodás pedagógiai döntéshozásban beöltött szerepét is. Végezetül megfogalmazzuk azokat a kérdéseket, melyek további kutatásokra inspirálhatják a szakembereket. A tanári döntéshozás általános jellemzői A tanári döntéshozásra irányuló kutatások a '70-es évektől a kognitív pszichológia, majd a konstruktivizmus térnyerésének köszönhetően váltak egyre népszerűbbé nemzetközi, majd hazai szinten is. A vizsgálatok egyfelől nagymintás, kérőíves módszerrel történő, másfelől a gondolkodás mélyebb rétegeinek feltárását célzó (hangos gondolkodás, támogatott felidézés, illetve narratívákat elemző módszerek segítségével végzett) kvalitatív jellegű kutatások keretében folytak (vö. Szivák, 2002, Falus, 2006, Sántha, 2009). Hazai viszonylatban több nagyívű pedagóguskutatás érintette a tanári döntéshozáshoz tartozó kutatási területeket, melyek főként az 1970-90-es évek vonatkozó nemzetközi kutatásaira támaszkodnak (vö. Falus és mtsai., 1989, Kotschy, 2000, Golnhofer és Nahalka, 2001). Ezek a nemzetközi kutatások megállapították, hogy a tanári döntések a tanulási-tanítási folyamat (tervezés/ preaktív-megvalósítás/interaktív-értékelés/posztaktív) szakaszai mentén eltérő jegyeket mutatnak (Broadbent,