Jelen tanulmány célja, hogy a tervezést érintő pedagógusi döntéshozással kapcsolatos ismeretek feltáratlan rétegeire világítson rá. Olyan kérdéseket fogalmazzon meg, amelyek (későbbi) megválaszolása hozzájárulhat a pedagógusok gondolkodási rendszerének pontosabb feltérképezéséhez. Ehhez először a nemzetközi és hazai kutatási eredményekre támaszkodva mutatjuk be a tanári döntéshozás általános jellemzőit és annak tanítási tapasztalathoz kapcsolódó sajátosságait. Elemezzük a nézetek, valamint a stratégiai és reflektív gondolkodás pedagógiai döntéshozásban beöltött szerepét is. Végezetül megfogalmazzuk azokat a kérdéseket, melyek további kutatásokra inspirálhatják a szakembereket. A tanári döntéshozás általános jellemzői A tanári döntéshozásra irányuló kutatások a '70-es évektől a kognitív pszichológia, majd a konstruktivizmus térnyerésének köszönhetően váltak egyre népszerűbbé nemzetközi, majd hazai szinten is. A vizsgálatok egyfelől nagymintás, kérőíves módszerrel történő, másfelől a gondolkodás mélyebb rétegeinek feltárását célzó (hangos gondolkodás, támogatott felidézés, illetve narratívákat elemző módszerek segítségével végzett) kvalitatív jellegű kutatások keretében folytak (vö. Szivák, 2002, Falus, 2006, Sántha, 2009). Hazai viszonylatban több nagyívű pedagóguskutatás érintette a tanári döntéshozáshoz tartozó kutatási területeket, melyek főként az 1970-90-es évek vonatkozó nemzetközi kutatásaira támaszkodnak (vö. Falus és mtsai., 1989, Kotschy, 2000, Golnhofer és Nahalka, 2001). Ezek a nemzetközi kutatások megállapították, hogy a tanári döntések a tanulási-tanítási folyamat (tervezés/ preaktív-megvalósítás/interaktív-értékelés/posztaktív) szakaszai mentén eltérő jegyeket mutatnak (Broadbent,

In Hungary, the 2012/13 academic year saw the introduction of Ethics [etika], a newly designed subject, into the national curriculum for primary education. Aiming to promote learners’ understanding of individual and social values by means of its subject-matter covering major aspects of the world of human relations, Ethics both directly and indirectly teaches about culture. This paper gives an insight into the character and implementation of the subject while presenting some practical ideas regarding how to develop primary children’s cultural awareness. My analysis contends that the weekly Ethics lesson accomplishes this goal by providing a discursive approach for students to reflect on their personal experience or any knowledge gained in other school subjects. Students can form and express their opinions about news, current events, human behaviour or analyse their own personal dilemmas or genuine conflicts. The variety of the methodological tools promotes learning about culture both implicitly and explicitly from a young age while enabling learners to practise the skills that are needed for displaying cultural sensitivity.

BevezetőAlapelvünk az, hogy a felnövekvő generációk erkölcsi nevelése lényegében össztársa-dalmi ügy. Ezen belül fontos szerepe van az iskolának is a fiatalok erkölcsi szocializá-ciójában, amelyet már önmagában is komplex, soktényezős rendszerként értelmezünk: a

The 2020/2021 Covid-19 pandemic generated substantial changes in education throughout the world. Rapid changes had to be executed without sufficient time for replanning the course of teaching. In addition to applying and extending familiar methods and techniques, instructors and institute leaders developed creative ideas for addressing this emergency situation. A crucial question concerns whether educators switched to methodological approaches and tools that differed from those utilised previously. In addition to providing an overview of the educational programme’s methodological background, this paper presents some of the particular changes that were introduced in the context of courses in foreign language teacher’s education at Eötvös Loránd University’s Faculty of Primary and Preschool Education (ELTE TÓK).