Keresetek, valorizáció és nyugdíjak – koncepcionális kérdések és statisztikai problémák

Abstract

Keresetek, valorizáció és nyugdíjakkoncepcionális kérdések és statisztikai problémák Magyarországon az elmúlt évtizedben az átlagos induló nyugdíjak lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint az átlagnyugdíjak. Ehhez több tényező is hozzájárult, amelyek közül kitüntetett jelentősége van a valorizáció módszerének és a hivatalos keresetstatisztikának -írásunk erre a két tényezőre összpontosít. A kezdő tb-nyugdíjak meghatározásakor a legtöbb országban több évtize des keresetpályát vesznek alapul, és az egyes évek nominális kereseteit az országos keresetemelkedés mértékével hozzák közös nevezőre: valorizálják. Magyarországon is ezt a módszert alkalmazzák. A tanulmányban ismertetett összehasonlításokból kitűnik, hogy 2013 és 2021 között a hivatalos nettóbér-index jelentősen túlbecsülhette az országos nettó átlagkeresetek emelkedését, ezáltal a kezdő nyugdíjak jobban nőhettek az indokoltnál. A tanulmány e kérdéskör több vonatkozását, köztük azt vizsgálja, hogy hihető-e az átlagnyugdíj/nettó bér arányának ilyen jelentős csökkenése, és kitér arra, hogy ilyen helyzetben milyen dilemmákkal szembesülnek a nyugdíjrendszerért felelős döntéshozók. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: H55.Magyarországon az elmúlt évtizedben az átlagos induló nyugdíjak lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint az átlagnyugdíjak. 2013 és 2021 között az előbbiek évi átlagban nominálisan 9,5, az utóbbiak 4,1 százalékkal nőttek, így az induló nyugdíjaknak * Oblath Gábor munkáját a tanulmány alapjául szolgáló kutatásban az NFKI 14341. számú projektje, Simonovits András munkáját az NFKI 129078. számú projektje támogatta. A szerzők megköszönik Reiff Ádámnak a kezdő nyugdíjak számításához és egyes koncepcionális kérdések tisztázásához nyújtott segítségét, valamint Dedák Istvánnak, Krekó Juditnak, Hüttl Antóniának és Nobilis Benedeknek a tanulmány korábbi változataihoz fűzött értékes észrevételeiket. A tévedésekért és hibákért természetesen a szerzők felelnek.Írásunk egy, a KRTK-KTI Műhelytanulmányok sorozatában megjelent tanulmány (Oblath-Simonovits [2023]) átdolgozott és rövidített változata. Az elemzés hátterét jelentő módszertani melléklet és statisztikai függelék e műhelytanulmány linkjén érhető el: https://kti.krtk.hu/wp-content/ uploads/2023/05/KRTKKTIWP202309.pdf.