Körkérdés a bérfelzárkóztatás határairól

Abstract

Körkérdés a bérfelzárkóztatás határairól 1Imponáló ígéretek. Így jellemezhetők Magyarország és regionális versenytársai növekedési programjai. Ha a következő esztendőkben valamiféle globális válságnak még csak a szele sem érződik, dinamikus és töretlen növekedést feltételeznek. A nemzeti konvergenciaprogramokban közölt prognózisok közös vonása, hogy a középtávon előre jelzett béremelések üteme szinte valamennyi országban meghaladja a termelékenység növekedését, és több százalékponttal felülmúlja a hazai össztermék bővülését is.Mintha a regnáló kormányok engednének a sokat emlegetett bérfelzárkóztatási nyomásnak, és el is hinnék, hogy annak megvan a fedezete. A mértékek azonban nagyon is különbözőek. Bulgáriában a gazdasági növekedés 2020-ig kissé 4 százalék alatt maradhat, az élőmunka termelékenysége évi átlagban 3,5 százalékkal javul, az egy főre jutó béremelés azonban a 2017-2018-as időszakban meghaladja a 7, utána a 6 százalékot. Románia kissé visszafogottabb, mert bár a bérek emelkedése ott is felülmúlja a GDP-ét és a termelékenységét is, de látványosan nem szakad el tőlük. Szlovákiában nagyjából egy százalékpont a különbség a bérek javára a GDP-vel szemben, Csehország ennél jóval merészebben zárkóztatna fel. Csak Horvátország lóg ki a sorból a maga mértéktartó programjával, a mostani 2,8 százalékról kissé lassuló növekedéssel, a vele arányos béremeléssel és évente átlagosan 1 százalékkal javuló termelékenységgel.Valamennyi térségi riválisánál gyorsabb tempót diktálna a magyar kormány, amely a stabilan 4 százalék fölötti növekedéshez a 2017-et követő 9,2 százalékos béremelés után az idén hasonló mértékűt, jövőre 7,9 százalékos, 2020-ban pedig 6,3 százalékost jelzett előre -miközben a termelékenység csak évi 2,6-3 százalékkal javul.Ez a válságból történt kilábalás után valóban új helyzet. Ennek értékeléséhez kértük szerzőink válaszát a következő kérdésekre: 1. Közgazdasági értelemben mit jelenthet a bérfelzárkóztatás? 2. Tartható-e a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának a 2016 novemberében kötött hatéves megállapodása? 3. Magyarország esetében hol van a béremelések határa? 4. A régió egészében gyors béremelkedés tapasztalható. Vannak-e kockázatai ennek a bérversenynek? 5. Milyen hatása lehet a béremeléseknek a nyugdíjakra és a nyugdíjrendszer egészére?1 A Külgazdaság köszönettel tartozik mind a 16 tanulmány szerzőinek.

A bérhányad alakulása Magyarországon és Európában

“…Írásunk szabatos fogalmakra és pontosan definiált statisztikai mutatókra támaszkodva igyekszik képet adni a hazai aggregált, illetve a főbb szektorokra vonatkozó bérhányad alakulásáról nemzetközi összehasonlításban. Amellett érvelünk, hogy az 1 Annak ellenére, hogy a szakirodalmi publikációk száma csekély, a béralakulás kérdése a hazai közgazdasági szakmát is élénken foglalkoztatta, amit jól mutat, hogy -a Külgazdaság című folyóirat témáról szóló körkérdésére válaszolva -18 hazai közgazdász fejtette ki véleményét, kitérve a bérhányad alakulására is (Körkérdés… [2018] 3-99. o.).…”

“…A vita fő témáit és tanulságait Madár [2018] foglalta össze. E cikk szerzőinek egyike mindkét eszmecserében részt vett (Oblath [2018a], [2018b]).…”