sági Judit-lentner csaba a magyar népességpolitikai intézkedések tényezői és várható hatásai A gyermekvállalási hajlandóság és az újszülöttek számának csökkenése a fejlett világban általános jelenség, amelyet statisztikailag a teljes termékenységi arányszámmal és ennek korrigált mutatóival mérhetünk. Jelen tanulmány az elmúlt évtized gyermekvállalással kapcsolatos társadalmi-demográfiai tendenciáit vizsgálja, és az ezekre adott magyar pénzügypolitikai válaszokat mutatja be. A szerzők megvizsgálják a kormányzati beavatkozásokban bekövetkezett változásokat, a születésösztönző eszközökre, a családi támogatásokra és a szabályozási politikákra összpontosítva. Feltevésük, hogy a költségvetési politikai lépések-a gyermekvállaláshoz kapcsolódó juttatások (családi kedvezmények, otthonteremtési támogatások) révén-befolyásolhatják a gyermekvállalási hajlandóságot és a termékenységet. A szerzők saját-a magyar felsőfokú nappali képzésben részt vevők körében a közelmúltban két alkalommal is elvégzett reprezentatív felmérés keretében-empirikus kutatásuk eredményein keresztül is szemléltetik a családpolitikai beavatkozások hatását. Megállapításaik releváns adatokat tartalmaznak a családpolitika korcsoportonkénti és regionális differenciáltságát illetően, és előre vetítik a várható gyermekvállalási trendeket. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D6, H2, I38, J11, J13, R21. bevezetés az 1940-es évektől nyugat-európában, majd az 1960-as évektől Kelet-Közép-európában is visszaesett a gyermekvállalási hajlandóság (Neyer és szerzőtársai [2016]). a munkahelyi követelmények növekedése és a hagyományos családi minták viszszaszorulása mind csökkentette a gyermekvállalási hajlandóságot (Oláh [2015]). a keleti országokban a rendszerváltás okozta bizonytalanság is szerepet játszott M ű H E L y Lentner Csaba egyetemi tanár, nemzeti Közszolgálati egyetem Kormányzástani és Közpolitikai tanszék