A bérhányad alakulása Magyarországon és Európában

Abstract

A bérhányad alakulása Magyarországon és EurópábanA tanulmány a bérhányad (a munkajövedelem hazai jövedelemhez viszonyított aránya) alakulását tárgyalja Magyarországon, régiós és európai összevetésben. A cikkben először részletesen ismertetjük a bérhányad különböző mérési kérdéseit és az ehhez kapcsolódó problémákat és feltételezéseket. Ezután bemutatjuk a bérhányad fő mutatóinak alakulását először aggregált, majd szektorális szinten. Kitérünk az aggregált bérhányad mérése szempontjából problémát jelentő szektorok folyamataira, ilyen a mezőgazdaság, az ingatlanszektor és a közszféra. Ezután vizsgáljuk a relatív árak szerepét a bérhányadok országok közötti összehasonlításában. Összességében azt találjuk, hogy a különböző bérhányadmutatók meglehetősen eltérő képet festenek a magyarországi folyamatokról. A teljes bérhányad az 1995-2019-es időszakban érdemben csökkent, ezt azonban nagyrészt a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulékok csökkenése magyarázza. A bérhányad reáljövedelmi részesedésként (jóléti mutatóként) való értelmezésekor pedig fontos figyelembe venni a fogyasztás GDP-hez viszonyított relatív árát is, amely különösen a fejlett és kevésbé fejlett gazdaságok közötti összehasonlítások eredményét befolyásolja. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: E24, J30, O11.

Analysis of the management of the municipal undertakings of the Visegrad Group in the period 2017–2021

“…the share of national income that the labour force receives. In the Visegrad countries, the share of labour was generally lower than in the EU13 countries (which include the Visegrad countries plus Bulgaria and Romania) (Kónya et al, 2021). This means that workers receive a smaller share of national income than in other EU countries.…”

“…This means that workers receive a smaller share of national income than in other EU countries. However, it is important to note that the difference in the share of labour between the Visegrad countries and the EU13 has decreased only slightly over time (Kónya et al, 2021).…”

“…The group has also helped to bring together the political elites and societies of the countries with historical links to the Visegrad countries. The Visegrad Group has been active in different formats, such as the "V4+" format, which involves cooperation with other EU countries such as the Baltic States, Romania, Bulgaria, Slovenia and Croatia (Krajewski et al, 2020).…”