Közép-Európa fogalmi változása térben és időben

Abstract

Az elmúlt három-négy évben úgy tűnt mintha elcsendesültek volna a Közép-Európa körüli viták, megváltoztak a politikai struktúrák és perspektívák. Országot irányító pártok tűntek el a feneketlen süllyesztőkben, s Közép-Európa, mint a nagyhatalmak elleni „tiltakozási csatorna” elvesztette a jelentőségét. A NATO- és az EU-csatlakozás ténye és lehetősége elnyomta Közép-Európa intézményesített továbbszervezését, másrészt a kilencvenes években versenyfutás kezdődött Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország között a brüsszeli bebocsátó papírért. Ezzel szemben az alábbi egy évben a visegrádi gondolat újra felvetődött és a politikai elit újra aktivizálta magát e paradigma mellett, megint lehet hallani: „Mi közép-európaiak”. Éppen ezekből kiindulva, a tanulmány áttekinti a kezdetektől a mindig aktualizált, átpolitizált Közép-Európa-elképzeléseket és megpróbál következtetéseket levonni a közeljövőre, a lehetségesre, a szükségesre.

A nemzetállam történelmi és imaginárius alternatíváinak eltűnése

“…12 Miképp Jászi Osz- kár a 20. század elején, Ausztria-Magyarország megjósolható és kézzelfogható összeomlása küszöbén tett így, 13 sokan pedig a harmincas évek második felében, a fasizmus felemelkedése és az érezhetően közelgő háború idején. 14 Nem véletlen tehát, hogy az 1980-as években és a rendszerváltás körül élte újra reneszánszát a Közép-Európáról való gondolkodás (Bibó halála és a neki szentelt emlékkönyv megjelenése után 15 ): a diskurzus előbb a szovjet megszállás ellen küzdő országok értelmiségének közös identitásává vált, 16 majd a kétpólusú világrendszer megváltozása okozta tanácstalanság -mint külső politikai hatás -sürgette a történészeket, írókat, politikusokat a régió kérdései felé. (Talán az is térségi sajátosság, hogy e szerepek nehezen határolhatók el egymástól élesen, még kevésbé az ilyen nyitott politikai időszakokban.)…”

Köztes-Európa belső határai – Kulturális, gazdasági és geopolitikai szempontok alapján = Internal boundaries of ’In-Between Europe’ – based on cultural, economic and geopolitical views

“…világháborút követően, egyrészt Németország veresége és a német geopolitikai iskola páriává válása okán, másrészt mert a térség jelentős része szovjet fennhatóság alá került. A rendszerváltást követően jelenhetett meg ismét a fogalom, immár az elmúlt közel egy évszázad történelmi/geopolitikai hagyományaira is építve: ennek eredményeként Köztes-Európát egy Finnországtól Görögországig húzódó, észak-déli sávként értelmezhetjük, ami a német és orosz érdekszféra közé eső területeket jelenti [Pándi, 1995;Beluszky, 1995;Mező, 2001].…”

“…A koncepciót -részint a Lebensraum-elmélethez kapcsolódóanegészen a II. világháború végéig használta a német geopolitika [Górny, 2015, Mező, 2001, ugyanakkor a fogalom fennmaradt ezután is, igaz, jelentősen megváltozott jelentéstartalommal. 3 A hidegháború időszaka alatt a térség értelmisége igyekezett egy olyan -geopolitikai helyett történettudományi és kulturális alapokon nyugvó -Közép-Európa fogalmat kialakítani, ami alapján országaikat elhatárolhatták a Szovjetuniótól.…”

“…Ez utóbbi elképzelésből ered a napjaink tudományos életében gyakran használt Kelet-Közép-Európa fogalma is [Probáld, 2007]. Ez is különálló régiónak értelmezi Közép-Európát, azonban az eredeti koncepciót úgy módosítja, hogy egy belső határvonalat állapít meg Közép-Európa nyugati és keleti fele között: míg a nyugati, fejlettebb rész a németek lakta területekre, addig a keleti a történelmi magyar, cseh és lengyel államterületre és egyes értelmezések szerint a Baltikumra és a Balkánra terjed ki [Mező, 2001].…”