E tanulmány célja, hogy összefoglalja az OxIPO-modell alapjait, s rámutasson arra, hogy e modell miként használható értelmezési keretként a diszciplináris és interdiszciplináris jellegű kutatások során. A tanulmány összefoglalja az OxIPO-projekt alapjait is. A projekt célja az emberi információfeldolgozás hatékonyságának növelése. A projekt fő kutatási területei: neurobiológia, tanulási elmélet és modell, tanulási módszerek és képességek, személyiségfejlesztés és egyéb interdiszciplináris témák (például mesterséges intelligencia).
The present study was designed to examine secondary school students' information processing characteristics during learning and their relationship with the students' academic averages, internal motivation for learning and cognitive abilities, such as intelligence and creativity. Although many studies have previously focused on this issue, we are now studying this topic from the perspective of the IPOO-model, which is a new theoretical approach to school learning (note: IPOO is an acronym of Input, Process, Output, Organizing). This study featured 815 participants (secondary school students) who completed the following tests and questionnaires: Raven's Advanced Progressive Matrices (APM) intelligence test, the 'Unusual Uses' creativity test (UUT), the 2 nd version of the Jupiterbolha-próba (Jupiter Flea test-JB2) to test the information processing method of learning, and the Learning Attitude Questionnaire (LAQ). In our analysis we took the gender, school grade and academic average of participants into account. According to our results, the quality of information-processing methods of learning is at a low level, and there are no significant strong correlational relationships among the tests and questionnaire results (except in the cases of fluency, originality, and flexibility). There were no significant differences between genders or classes. These findings are consistent with the findings of previous studies.
E tanulm ány célja, hogy feltárja a 2006-2016 közötti időszakban működő bölcsődék (n = 543-755) és családi napközik (n = 60-1195) számbeli, illetve a gyermekek létszáma (n = 1313960) szerinti együttjárásokat. A vizsgálat szekunder adatgyűjtést (a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánossá tett adatokat) alkalmazott az adatelemzés előkésztése érdekében. Eredményeink erős rang-korrelációk (rs >0,9; p ≤ 0,05) mutatnak az évszámok, a bölcsődék és családi napközik, továbbá az ezekbe beíratott gyermekek száma között.
Mező IPOO-modellje szerint a tanulás egyfajta információfeldolgozás, melynek négy különböző, de egymással összekapcsolódó komponense van. Ezek az összetevők: input, process, output és organizáció. Ez a modell a tanulási jelenségek széles körének elemzésére, diagnosztizálására és fejlesztésére használható (a személyiségfejlesztéstől a tanulási stratégiák és képességek fejlesztéséig). Jelen tanulmány rövid összefoglalót ad a képességdiagnosztika- és fejlesztés lehetőségeiről az IPOO-modell elméleti keretében.
Az elmúlt három-négy évben úgy tűnt mintha elcsendesültek volna a Közép-Európa körüli viták, megváltoztak a politikai struktúrák és perspektívák. Országot irányító pártok tűntek el a feneketlen süllyesztőkben, s Közép-Európa, mint a nagyhatalmak elleni „tiltakozási csatorna” elvesztette a jelentőségét. A NATO- és az EU-csatlakozás ténye és lehetősége elnyomta Közép-Európa intézményesített továbbszervezését, másrészt a kilencvenes években versenyfutás kezdődött Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország között a brüsszeli bebocsátó papírért. Ezzel szemben az alábbi egy évben a visegrádi gondolat újra felvetődött és a politikai elit újra aktivizálta magát e paradigma mellett, megint lehet hallani: „Mi közép-európaiak”. Éppen ezekből kiindulva, a tanulmány áttekinti a kezdetektől a mindig aktualizált, átpolitizált Közép-Európa-elképzeléseket és megpróbál következtetéseket levonni a közeljövőre, a lehetségesre, a szükségesre.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.