Lakat alatt – a járványügyi vészhelyzet korlátozó intézkedéseinek társadalmi hatásai

Abstract

A Covid–19 vírus okozta világjárvány sok szempontból formálja a posztmodern kor társadalmait. Gyors terjedése és makroszintű hatásai nem pusztán az egészségügyi rendszerek működésére jelentenek komoly veszélyt, de a globális gazdaságban is a korábbi válságreakcióktól eltérő válaszokra várnak. Annak ellenére, hogy a 21. századra hatékonyabb diagnosztikai eszközökkel, orvosbiológiai válaszokkal, valamint nagyobb kapacitással és tudással rendelkezünk az egészségtudomány terén, mint a sokszor párhuzamba állított 1918-as spanyol nátha idején, farmakológiai beavatkozás hiányában, az elszigetelés, elszigetelődés mint járványügyi intézkedés hasonlónak tűnhet a múlt század eleji gyakorlathoz. A szociokönómiai környezet gyors és kényszerű változásai rávilágítanak a járvány egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásaira a különböző dimenziókban.

Az ifjúsági gazdasági státusz, lakhatási jellemzők kockázatai és az otthonteremtési támogatások a felzárkózó települések metszetében

“…A kvalitatív vizsgálat rávilágított a digitális egyenlőtlenség területi dimenziójára, mely a szakértői beszámolók szerint a kérelem benyújtása elmaradásának egyik meghatározó eleme. Az eljárási folyamat digitalizálása az informatikai eszközök és technikai feltételek hiányából adódóan a halmozottan hátrányos helyzetű családok további lemaradását, így az egyenlőtlenségek súlyos növekedését eredményezte (Borda, 2020). A kérelmezési folyamat változása ezáltal a legelesettebb társadalmi csoportok számára nehezítette meg legnagyobb mértékben a szociális támogatásokhoz való hozzáférést.…”