A kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma 43036-1/2016/SZOCSZOLG iktatószámú szerződés keretében nyújtott támogatásával, a 4 Dimenzió Társadalomtudományi Egyesület, a PTE Társadalom-és Médiatudományi Intézet Szociológia Tanszék és a PTE Társadalmi Kapcsolatok Intézete Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék közreműködésével valósult meg. 2.1. Az elérhető statisztikai adatok másodelemzése [A secondary analysis on accessible statisitical data] 2.1.1. Borda Viktória: Az addiktológiai ellátórendszer egészségügyi vonatkozásai [Health care aspects in the substance use disorder treatment system] 2.1.2. Vojtek Éva: Az addiktológiai ellátások szociális szegmense [The social sector in the substance use disorder treatment system] 3. A KVANTITATÍV VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA [RESULTS OF THE QUANTITATIVE ANALYSIS] 3.1. B. Erdős Márta: A KEF-ek körében végzett kérdőíves vizsgálat [Results of a survey conducted among Coordination Fora on Drug Affairs] 3.2. Bognár Adrienn, B. Erdős Márta, Vojtek Éva & Kelemen Gábor: Az ellátórendszerre irányuló online kérdőíves kutatás [Results of an online survey on the substance use disorder treatment system] 3.3. B. Erdős Márta: Az ellátórendszer SWOT-elemzése [A SWOT analysis of the substance use disorder treatment system]

A Covid–19 vírus okozta világjárvány sok szempontból formálja a posztmodern kor társadalmait. Gyors terjedése és makroszintű hatásai nem pusztán az egészségügyi rendszerek működésére jelentenek komoly veszélyt, de a globális gazdaságban is a korábbi válságreakcióktól eltérő válaszokra várnak. Annak ellenére, hogy a 21. századra hatékonyabb diagnosztikai eszközökkel, orvosbiológiai válaszokkal, valamint nagyobb kapacitással és tudással rendelkezünk az egészségtudomány terén, mint a sokszor párhuzamba állított 1918-as spanyol nátha idején, farmakológiai beavatkozás hiányában, az elszigetelés, elszigetelődés mint járványügyi intézkedés hasonlónak tűnhet a múlt század eleji gyakorlathoz. A szociokönómiai környezet gyors és kényszerű változásai rávilágítanak a járvány egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásaira a különböző dimenziókban.

A szerzők 24, bentlakásos intézményben kezelt új pszichoaktív szerhasználó önéletrajzi szövegének adatvezérelt, számítógéppel segített tartalomelemzését végezték el. A főbb eredmények alapján az abuzív kapcsolatok, a szerhasználati mintázatok több generációra kiterjednek, és családi problémaként értelmezhetőek. A szerhasználó életében megjelenő kontrollált kontrollvesztés és a használó/abuzív kapcsolatok úgy értelmezhetőek, mint a kora gyermekkortól tapasztalt mintázatok ismétlései. Eredményeink kiemelik a kapcsolathálózati szociális munka jelentőségét, a kapcsolati készségek fejlesztésének fontosságát.

Az identitás alakulása a kapcsolathálózat és a környezet függvénye. Az identitás változásának kulcsfontosságú szerepe van a szerhasználati mintázatok és a deviáns viselkedés alakulásában. Tanulmányunkban bemutatjuk az identitás strukturális analízise (ISA) (Weinreich, 2003) elméleti alapvetéseit és vizsgálati módszerét. Az Ipseus keretszoftver alkalmazásával tíz új pszichoaktív szereket (ÚPSZ) használó kliens identitás-vizsgálatát végeztük el. Az exploratív vizsgálat eredményeiből a főbb személyi konstrukciókra, azonosulási mintázatokra és konfliktusokra következtethetünk. Itt bemutatott vizsgálatunk további, nagyobb mintán lefolytatott kutatás alapjául szolgálhat.

A Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013-2020 szerint „…a kábítószer-jelenség szorosan összefügg más kémiai és viselkedési függőségi problémákkal, elsősorban pedig a nemzet általános lelki egészségi állapotával, különös tekintettel az értékszemlélet, a kapcsolati kultúra, a problémamegoldó készség személyes és közösségi jellemzőire..” (p. 7). A különböző társadalmi rétegek esetében sajátos módon jelennek meg a szerhasználattal kapcsolatos problémák és az azokhoz kötődő prevenciós vagy éppen korrekciós eszközök. A hátrányos helyzetű, leszakadó térségek közösségei az állandó egzisztenciális bizonytalanság, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségei és a beszűkülő kapcsolati hálók miatt magasabb kockázattal bírnak a lelki egészség romlásával, a függőségek és a deviáns viselkedések kialakulásával kapcsolatban. A tanulmányban bemutatott terepkutatás, a Nemzeti Drogellenes Stratégia kapcsolati-közösségi fókuszához igazodva, a dél-dunántúli régió gazdaságilag és társadalmilag egyik legelmaradottabb térségének két települését vizsgálta az új pszichoaktív szerhasználattal való fertőzöttséggel, a lakosság kábítószer problémával, az illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteivel, a problémakezelés tekintetében jelenlévő, elérhető intézményekkel, szervezetekkel, problémakezelési megoldásokkal és lehetőségekkel összefüggésben.