Laser‐assisted fixation of a nitinol stapes prosthesis

Schrötzlmair, Florian; Suchan, Fabian; Pongratz, Thomas; Krause, Eike; Müller, J. M.; Sroka, Ronald

doi:10.1002/lsm.22738

Cited by 6 publications

(4 citation statements)

References 13 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…In our routine, during primary surgeries, beyond the footplate perforation, the posterior crus of the stapes is also vaporized with the CO 2 laser single shot technique (OPAL L30; TrueScan scanner; UniMax 2000 micromanipulator; Lasram, Budapest, Hungary) before superstructure removal. The CO 2 laser technique also has the capability of tympanosclerotic-lesion removal and piston crimping 13 without mechanical manipulation. This noncontact surgical technique minimizes trauma of the middle ear structures and mucosa, which might prevent scar tissue formation.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Revision Stapedotomies: The Role of Periprosthetic Scar Tissue Formation in the Development of Unsatisfactory Hearing Results after Stapedotomy

Polony

Gáborján

Tamás

et al. 2021

Int Arch Otorhinolaryngol

View full text Add to dashboard Cite

Introduction Revision stapes surgeries are difficult to perform, and their audiological results are inferior to primary surgeries. Objective Our goal was to identify the most common and most influential postoperative reasons that cause persistent air-bone gap (ABG) after the primary surgery. Our focus was concentrated on the mechanical dysfunctions in the middle ear, with special regard to postoperative adhesion formation. Methods We performed a retrospective case series study with 23 cases that underwent revision stapedotomies. Results A significant improvement was seen in ABG and air conduction levels after surgery. The periprosthetic adhesion formation was seen in 65% of the cases, and it was the primary cause behind the unsatisfactory hearing result in 30% of cases. There was no significant difference in the level of persistent ABGs after the primary surgery, in case of the intratympanic adhesion presence, compared with the presence of other surgical failures. Concerning hearing and ABG gain after revision surgery, the non-inferiority of the negative effect associated with adhesion was shown compared with the other reasons. Conclusion The revision stapedotomy is an efficient treatment option in case of persistent ABG. Periprosthetic adhesions are the most common intratympanic reasons for compromised audiological outcomes after stapedotomy.Adhesion formations have the same negative effect on ABG development as any other surgical failure, and the revision could be more challenging in these cases. These findings highlight the use of the most atraumatic surgical technique and preservation of intact intratympanic mucosa during middle ear surgery.

show abstract

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Revision Stapedotomies: The Role of Periprosthetic Scar Tissue Formation in the Development of Unsatisfactory Hearing Results after Stapedotomy

Polony

Gáborján

Tamás

et al. 2021

Int Arch Otorhinolaryngol

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Ezzel párhuzamosan a beavatkozásoknál a minél tökéletesebb funkcionalitás megtartása alapkövetelménnyé vált. Ennek első eleme a halláseredmények maximalizálása eszközös [1,2], műtéttechnikai [3,4] és adjuváns gyógyszerelés [5,6] segítségével. A funkcionalitás azonban már nem csak önmagában a hallás javítását jelenti.…”

Section: Vas = Vizuális Analóg Skálaunclassified

Korai posztoperatív ízérzészavar középfülsebészeti beavatkozásokat követően

Székely

Gáborján

Tamás

et al. 2022

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A modern középfülsebészeti beavatkozások egyik fontos célja a hallás javításán felül a posztoperatív életminőség optimalizálása is. A leggyakoribb posztoperatív szövődmények közé tartozik az átmeneti vagy végleges ízérzészavar, mely a chorda tympani anatómiai elhelyezkedéséből adódó sérülési kockázattal magyarázható. A fenti szövődmény jellemzőinek részeletes ismerete a betegek tájékoztatásához és a legjobb intraoperatív döntéshozatalhoz is megkerülhetetlen. Célkitűzés: A korai posztoperatív időszakban kialakuló ízérzészavarok vizsgálata. A különböző műtéti típusok, valamint a műtét során bekövetkezett chorda tympani manipulációnak az ízérzésváltozásra gyakorolt hatását kívántuk tisztázni. Módszerek: A pácienseket prospektív módon a beavatkozás előtt és annak másnapján kitöltött kérdőívek segítségével vizsgáltuk. 15 betegnél stapesműtét, 28 betegnél tympanoplastica történt. Vizuális analóg skála (VAS, 0–10) és egyszerű eldöntendő kérdések segítségével vizsgáltuk a változást. A manipulációkat 5 kategóriára osztottuk az ideget ért behatás mértéke alapján. Eredmények: A tympanoplasticákat és a stapesműtéteket összehasonlítva nem volt különbség a posztoperatív ízérzési panaszok között (VAS: 9 vs. 9,1; p = 0,861). A ’0’, ’1’ és ’2’ csoportban az átlagos VAS-érték 10, 9,26 és 8,5 volt. A „manipuláció nélküli” (0) és a „jelentős fokú manipuláció látható sérülés nélkül” (2) csoport között szignifikáns különbséget találtunk (VAS: 10 vs. 8,5; p = 0,039). A stapesműtétes csoportban ízérzésre vonatkozó jelentős szövődmény (VAS<5) nem jelentkezett. Megbeszélés: Megfelelő mikroszkópos fülsebészeti technika mellett relatíve alacsony szövődményszámot találtunk, a műtéti típus nem befolyásolta a vizsgált szövődményrátát. Következtetés: A posztoperatív ízérzészavar kialakulása alacsony szinten tartható, a chorda tympani megőrzése a legtöbbször lehetséges. A panaszok kialakulásának mértéke az idegmanipuláció mértékével összefüggést mutatott, a műtéti típussal viszont nem. Orv Hetil. 2022; 163(23): 920–925.

show abstract

“…As a result, many technical modifications to stapes surgery have been made in attempts to decrease the degree of difficulty of the procedure. These include performing stapedotomy as opposed to stapedectomy, performing laser‐assisted instead of mechanical stapedotomy, as well as refinements in the design of prostheses to allow both maximum visualization of the stapes footplate and nonmechanical crimping of the prosthesis 11‐15 . Despite these adjustments, inferior results continue to be seen among trainees and those with less‐experienced hands in comparison with experts 16‐18 .…”

mentioning

confidence: 99%

“…These include performing stapedotomy as opposed to stapedectomy, performing laserassisted instead of mechanical stapedotomy, as well as refinements in the design of prostheses to allow both maximum visualization of the stapes footplate and nonmechanical crimping of the prosthesis. [11][12][13][14][15] Despite these adjustments, inferior results continue to be seen among trainees and those with less-experienced hands in comparison with experts. [16][17][18] Many postulate that this is a result of difficulties manipulating the prosthesis itself, with studies demonstrating that experienced neurotologists apply less force to the ossicular chain than their novice counterparts when performing prosthesis placement and crimping.…”

mentioning

confidence: 99%

Applied Force during Piston Prosthesis Placement in a 3D‐Printed Model: Freehand vs Robot‐Assisted Techniques

Razavi

Wilkening

Yin

et al. 2018

Otolaryngol.--head neck surg.

View full text Add to dashboard Cite

Objectives To describe a 3D-printed middle ear model that quantifies the force applied to the modeled incus. To compare the forces applied during placement and crimping of a stapes prosthesis between the Robotic ENT Microsurgery System (REMS) and the freehand technique in this model. Study Design Prospective feasibility study. Setting Robotics laboratory. Subjects and Methods A middle ear model was designed and 3D printed to facilitate placement and crimping of a piston prosthesis. The modeled incus was mounted to a 6–degree of freedom force sensor to measure forces/torques applied on the incus. Six participants—1 fellowship-trained neurotologist, 2 neurotology fellows, and 3 otolaryngology–head and neck surgery residents—placed and crimped a piston prosthesis in this model, 3 times freehand and 3 times REMS assisted. Maximum force applied to the incus was then calculated for prosthesis placement and crimping from force/torque sensor readings for each trial. Robotic and freehand outcomes were compared with a linear regression model. Results Mean maximum magnitude of force during prosthesis placement was 126.4 ± 73.6 mN and 105.0 ± 69.4 mN for the freehand and robotic techniques, respectively (P = .404). For prosthesis crimping, the mean maximum magnitude of force was 469.3 ± 225.2 mN for the freehand technique and 272.7 ± 97.4 mN for the robotic technique (P = .049). Conclusions Preliminary data demonstrate that REMS-assisted stapes prosthesis placement and crimping are feasible with a significant reduction in maximum force applied to the incus during crimping with the REMS in comparison with freehand.

show abstract

Laser‐assisted fixation of a nitinol stapes prosthesis

Abstract: NiTiBOND® stapes prosthesis can be closed by very little energy when appropriate energy sources like diode lasers are used, suggesting a relatively safe application in vivo. Lasers Surg. Med. 50:153-157, 2018. © 2017 Wiley Periodicals, Inc.

Cited by 6 publications

References 13 publications

Revision Stapedotomies: The Role of Periprosthetic Scar Tissue Formation in the Development of Unsatisfactory Hearing Results after Stapedotomy

Revision Stapedotomies: The Role of Periprosthetic Scar Tissue Formation in the Development of Unsatisfactory Hearing Results after Stapedotomy

Korai posztoperatív ízérzészavar középfülsebészeti beavatkozásokat követően

Applied Force during Piston Prosthesis Placement in a 3D‐Printed Model: Freehand vs Robot‐Assisted Techniques

Contact Info

Product

Resources

About