A tanulmány gondolatmenete két szálon fut, ahogy a kettős címe is utal rá. Az egyik szál az illokúciós aktusok természetének, illetőleg a mondattípusokhoz fűződő kapcsolatának az áttekintéséből indul ki. Az előbbi területen Searle funkcionalistának/pszichologistának nevezhető szempontrendszerét helyeztük figyelmünk középpontjába (illokúciós cél/erő, perlokúciós hatás, világ–szó illesztési irány, kifejezett pszichológiai állapotok). Az utóbbi területet, ahol nyelvtipológiai és logikai–szemantikai szempontok mentén alakult ki a mondattipizálási és pragmatikai kategóriák rendszere, azzal jellemezhetjük, hogy a nyelvi forma szolgál a rendszerépítés kiindulópontjául. A másik szálon bemutatunk egy, a formális irányzatban gyökeredző, ℜeALIS nevű pragmaszemantikai megközelítést. A két szál ott fut össze, hogy azt állítjuk: a ℜeALIS – élethossziglani elmereprezentációvá kiteljesedő dinamikus megközelítéséből adódóan – kézenfekvően kínálja a pszichologista/funkcionalista megközelítés eredményeinek maradéktalan integrálását, miközben számot ad a funkcionalista beszédaktustípusok és a formalista mondattípusok kapcsolatrendszeréről.