Low-dose computed tomography lung cancer screening in the Medicare program: Projected clinical, resource, and budget impact.

Roth, Joshua A.; Sullivan, Sean D.; Ravelo, Arliene; Sanderson, Joanna C.; Ramsey, Scott D.

doi:10.1200/jco.2014.32.15_suppl.6501

Cited by 6 publications

(2 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Eredményeink finomítják Moizs és mtsai korábbi becslését, amely szerint a 40 év feletti dohányosok LDCT-tüdőrákszűrésen való részvétele mellett a finanszírozó éves költsége jelentős összeggel, 3,53 milliárd Ft-tal növekedne [33]. Más országok vizsgálatai is rövid távú költségnövekedésről számolnak be [34][35][36]. A modellben tízéves időtávon -amely a finanszírozó szempontjából hosszú, de egy megelőzési program szempontjából középtávnak tekinthető -a finanszírozói terhek fokozatosan csökkennek, és a 10. évben a program az első év költségeinek 20%-ával, azaz 630 millió Ft többletkiadással jár.…”

Section: Megbeszélésunclassified

A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés költségvetési hatása

Nagy

Szilbehorn

Klinke

et al. 2021

View full text Add to dashboard Cite

Összefoglaló. Bevezetés: Korábbi vizsgálatunk szerint a kis dózisú komputertomográfiával évente végzett tüdőrákszűrés 50–74 éves dohányzók körében költséghatékony, és az 55–74 évesek körében költségmegtakarító. Célkitűzés: Ennek a vizsgálatnak a célja a korábbi hosszú távú költséghatékonysági elemzés kiegészítése egy finanszírozó szempontú, rövid és középtávú költségvetési hatásvizsgálattal. Módszer: Egészség-gazdaságtani modellünk az 50–74 éves, naponta dohányzó lakosság tüdőrákszűrésének költségét hasonlítja össze a szervezett szűrésben nem részesülő, naponta dohányzó lakosság költségével. Ehhez megvizsgáljuk a célpopuláció létszámának alakulását, az eredményes elérés és felfedezés valószínűségét, továbbá a szűrés nyomán felmerülő terápiás költségeket és megtakarításokat. A szűrés és a kivizsgálások után diagnosztizált betegek útját az érvényben lévő hazai ellátási protokollnak megfelelően követjük. A kezelések eredményességét a HUNCHEST-felmérés adatai alapján, a kezelésekhez tartozó beavatkozások költségét közfinanszírozási adatok alapján számoljuk. Eredmények: A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés az érintett lakosság 10%-ának várható részvétele mellett a kezdeti évben mintegy 3,3 milliárd, az 5. évben 1,9 milliárd Ft éves többletkiadással jár. A 3. évig szűréssel felfedezett betegek terápiája többe kerül, mint a szűrés nélkülieké, ugyanakkor a 4. és 5. évben a szűrés nélküli csoportban a későbbi stádiumban felismert betegek kezelési költsége már meghaladja a szűrt betegek terápiás költségét. A 3. évtől folyamatosan növekvő terápiás megtakarítás a teljes szűrés költségét a 10. évre az 1. év kiadásának 20%-ára csökkenti. Következtetések: A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés bevezetése évi 2,6 milliárd Ft többletforrást igényelne, és folyamatos kiadáscsökkenés mellett hosszú távon akár nettó megtakarítást is eredményezhet a nem szervezett szűréshez képest. A kockázati csoportok pontosítása, például kiemelt földrajzi területeken végzett célzott szűrés tovább javíthatja az eredményeket. Orv Hetil. 2021; 162(24): 952–959. Summary. Introduction: Our earlier analysis indicated that screening lung cancer patients with low-dose computed tomography amongst smokers between age of 50–74 and between age of 55–74 is cost-effective and cost-saving, respectively. Objective: This study aims to extend the long-term cost-effectiveness analysis with short- and mid-term budget impact analysis. Method: The health economic model compares the cost of nationwide screening amongst smokers between 50–74 years to the current occasional screening policy. The analysis determines the size of the target population, recruitment rates and market uptake. Health care finance costs associated with the patient pathways are determined by national guidelines and clinical practice. Screening and treatment effectiveness are based on the HUNCHEST survey and international scientific literature, while the cost of health states and events are determined using national tariffs. Results: Assuming 10% uptake of low-dose computed tomography screening for the target population will cost an additional 3.3 billion HUF and 1.9 billion HUF in the 1st and 5th years, respectively. Until the 3rd year, new patients’ treatment costs exceed costs due to late discovery and delay in treatment. This pattern is changing from the 4th year on. Due to timely care savings by the 10th year in the screened population will reduce total costs to the 20% of the first year costs. Conclusions: Introduction of national screening for lung cancer patients with low-dose computed tomography is estimated to cost around additional 2.6 billion HUF/year and could end up in net savings in the long run. Identification of risk groups according to regional or other strata could increase the effectiveness and efficiency of the program. Orv Hetil. 2021; 162(24): 952–959.

show abstract