A JAK-kináz működése egyes, sejtfelszíni receptorokhoz kötött jelátviteli
útvonalak központi eleme (JAK/STAT útvonal), a fiziológiás sejtaktiváció
közvetítője. Közvetítő hatása a myeloid eredetű sejtekben, elsősorban
macrophagokban, neutrophil granulocytákban, illetve a thrombocytákban is
szükséges a nem specifikus gyulladásos reakció elindításához. A jelátviteli
útvonal kóros aktivációja a krónikus myeloproliferativ neoplasiákban az egyik
leggyakoribb genetikai eltérés és a fokozott myelo- és thrombopoesis egyik jól
ismert ’driver’ mechanizmusa. A myeloproliferativ neoplasiák diagnosztikájához a
szerzett patogén JAK2-mutációk (elsősorban a
V617F variáns) kimutatása is hozzátartozik. Ismertté vált
ugyanakkor, hogy a génhiba – más, ritkább eltérések mellett – akár hosszú ideig
fennállhat jelentős hematológiai eltérések nélkül. Ezt az állapotot klonális
haemopoesisnek nevezik. A variáns JAK2 újabb megfigyelések
szerint a myeloid eredetű sejtek funkciójára ebben a helyzetben is komoly
aktiváló hatást fejthet ki, és meggyőző összefüggéseket mutattak ki a
gyulladásos háttérrel rendelkező cardiovascularis szövődményekkel kapcsolatosan.
A klonális JAK2-eltérés, valamint az ischaemiás szívbetegség,
illetve a hasi aortaaneurysma kialakulása között is jelentős összefüggések
mérhetők. Mára egyértelmű, hogy az atheromaképződés és a következményes
coronariasclerosis kialakulása egy komplex thromboinflammatoricus folyamat
következménye, és jelentős mértékben függ többek között a JAK2
mediálta szöveti macrophag–granulocyta interakcióktól. Közleményünkben a
fokozott kockázat hátterében húzódó mechanizmusokat és a rendelkezésre álló
legújabb ismereteket elemezzük. Orv Hetil. 2024; 165(23): 883–890.