Lupus panniculitis: Clinicopathological features of a series of 12 patients

González‐Cruz, Carlos; Español, Gloria Aparicio; Fábrega, Berta Ferrer; Calderón, Víctor Cabezas; Pichel, Mario Giner; Briones, Vicente García-Patos

doi:10.1016/j.medcle.2018.10.007

Cited by 5 publications

(9 citation statements)

References 10 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A panniculitist időnként discoid lupus erythematosusban látott discoid plakk fedi, de ezek más testrészen is jelentkezhetnek a betegséghez társultan. A LEP discoid lupus erythematosussal való társulásának gyakoriságát korábbi vizsgálatok 30%-nak találták, betegcsoportunkban kicsivel több mint a betegek felénél figyeltük meg [8,9]. Az SLE-vel való társulás előfordulását korábbi tanulmányok 10-30% között mérték, mi a betegeinknél kicsivel nagyobb arányban, 41%-ban találtuk [8,9].…”

Section: Megbeszélésunclassified

“…A LEP discoid lupus erythematosussal való társulásának gyakoriságát korábbi vizsgálatok 30%-nak találták, betegcsoportunkban kicsivel több mint a betegek felénél figyeltük meg [8,9]. Az SLE-vel való társulás előfordulását korábbi tanulmányok 10-30% között mérték, mi a betegeinknél kicsivel nagyobb arányban, 41%-ban találtuk [8,9]. Bár az SLE diagnózisát kevesebb mint betegeink felénél tudtuk felállítani, az ANA közel betegeink háromnegyed részében pozitív volt (1 : 160 titer).…”

Section: Megbeszélésunclassified

“…Bár az SLE diagnózisát kevesebb mint betegeink felénél tudtuk felállítani, az ANA közel betegeink háromnegyed részében pozitív volt (1 : 160 titer). Egyes kutatók ennél kisebb (10%), míg mások nagyobb (90%) arányban találtak ANA-pozitivitást [8,9].…”

Section: Megbeszélésunclassified

See 2 more Smart Citations

A lupus erythematosus panniculitis lefolyásának jellegzetességei 17 betegünk retrospektív vizsgálata alapján

Király

Kovács

Medvecz

et al. 2023

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A lupus erythematosus panniculitis (LEP) a cutan lupus erythematosus krónikus formájának ritka variánsa, klinikailag tömött, subcutan csomók és erythemás plakkok jellemzik. Az aktív tünetek az arcot és testet torzító maradványtünetekkel gyógyulhatnak, rontva a betegek életminőségét. A szisztémás lupus erythematosus (SLE) részjelensége lehet, első tüneteként is kialakulhat. Célkitűzés: A LEP klinikopatológiai képének bemutatása saját beteganyagunk szemléltetésével, a betegség lefolyásának értékelése. Módszerek: A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján 2000 és 2022 között jelentkezett LEP-betegek összegyűjtése, adataik retrospektív elemzése. Eredmények: A 17 beteg közül 1 férfi, 16 nő, átlagéletkoruk 37,8 év volt. Tüneteik a leggyakrabban a proximalis alsó és felső végtagokon jelentkeztek (alsó: 8/17, felső: 7/17), az arc 4, az emlő 3, a mellkas és a farpofák 2-2, a hát és a lábszár 1-1 esetben volt érintett. A leggyakrabban aktív csomó (11/17), illetve plakk jelentkezett (7/17), 4 esetben lipoatrophia, 3-nál kifekélyesedés, 1-nél kalcifikáció. 6 betegnél a subcutan tünetet discoid plakk fedte. 10 betegnél alakult ki szisztémás tünet: arthritis (4/17), hematológiai eltérés (5/17), veseérintettség (2/17), antifoszfolipid-szindróma (2/17). Az SLE diagnózisát 7 esetben tudtuk felállítani. A szövettani kép 8 esetben kevert típusú panniculitist, 3-nál lobularist mutatott. Átlagosan 24,3 hónap telt el a diagnózis felállításáig. SLE-s betegeink bőrtünetei regrediáltak az alkalmazott szisztémás immunszuppresszív kezelésekre. A kizárólag bőrmanifesztációt mutató betegeink körében gyakori volt a terápiarezisztencia a cutan lupus erythematosusban alkalmazott kezelésekre. Következtetés: A LEP diagnosztizálása több hónapot, évet vehet igénybe. Szélesebb körű ismerete segítheti a gyorsabb diagnózisalkotást, megelőzhető a maradványtünetek, illetve az esetleges belszervi elváltozások kialakulása. Megfigyeléseink alapján SLE nélküli LEP esetén is korai immunszuppresszív terápiát lenne érdemes bevezetni. Orv Hetil. 2023; 164(5): 172–178.

show abstract

Section: Megbeszélésunclassified

See 1 more Smart Citation

A lupus erythematosus panniculitis lefolyásának jellegzetességei 17 betegünk retrospektív vizsgálata alapján

Király

Kovács

Medvecz

et al. 2023

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…1 Diagnosis is often delayed, increasing the risk for sequalae, such as atrophy and calcinosis. 3,4 Existing literature on LEP is limited to small case series, 2,3,5 leading to poorly defined clinical characteristics and treatment algorithms. Herein, we present a case series of 61 patients with confirmed LEP and characterize initial presentation, treatment, and association with SLE and DLE.…”

Section: Clinical Characteristics Of Lupus Erythematosus Panniculitis/profundus: a Retrospective Review Of 61 Patientsmentioning

confidence: 99%

Clinical Characteristics of Lupus Erythematosus Panniculitis/Profundus

Rangel

Villa-Ruiz

et al. 2020

JAMA Dermatol

View full text Add to dashboard Cite

“…Connective tissue panniculitis (CTP) is a rare cutaneous manifestation of connective tissue diseases associated with lupus erythematosus (LE) and dermatomyositis (DM) [ 1 , 2 ]. CTP usually presents as warm, painful erythematous nodules or plaques [ 3 , 4 , 5 ].…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

High-Frequency Ultrasound to Assess Activity in Connective Tissue Panniculitis

Giavedoni

Podlipnik

Vega

et al. 2021

JCM

View full text Add to dashboard Cite

Determining disease activity from clinical signs in patients with connective tissue panniculitis (CTP) is often challenging but is essential for therapeutic decision making, which largely relies on immunosuppressant treatment. High-frequency ultrasound (HFUS) may be useful in supporting such decisions by accurately determining CTP activity. This study aimed to investigate the accuracy of HFUS in identifying signs of CTP activity or inactivity and assess its usefulness in therapeutic decision making. A prospective cohort study of consecutive patients with biopsy-proven CTP receiving HFUS was conducted in a tertiary university hospital (2016–2020). HFUS was performed at inclusion and at each 3- or 6-month follow-up visit, depending on disease activity. Twenty-three patients with CTP were included, and 134 HFUSs were performed. In 59.7% (80) of the evaluations, the clinical presentation did not show whether CTP was active or not. In these cases, HFUS showed activity in 38.7% (31) and inactivity in 61.3% (49). In 71.25% (57) of the visits, HFUS was the determinant for therapeutic decisions. Further follow-up showed consistent clinical and HFUS responses in all unclear cases after treatment modification. HFUS appears to be a useful adjunct to the clinical examination for CTP to assess activity and make therapeutic decisions.

show abstract

Lupus panniculitis: Clinicopathological features of a series of 12 patients

Cited by 5 publications

References 10 publications

A lupus erythematosus panniculitis lefolyásának jellegzetességei 17 betegünk retrospektív vizsgálata alapján

A lupus erythematosus panniculitis lefolyásának jellegzetességei 17 betegünk retrospektív vizsgálata alapján

Clinical Characteristics of Lupus Erythematosus Panniculitis/Profundus

High-Frequency Ultrasound to Assess Activity in Connective Tissue Panniculitis

Contact Info

Product

Resources

About