Az érsebészeti graftinfekciók és a fertőzött szöveti környezetben végzett
érrekonstrukciók is jelentős morbiditással és mortalitással járó állapotok,
melyek komoly kihívást jelentenek az operáló érsebész számára. A szeptikus
érsebészetben nincs egységes álláspont sem az operatív stratégiát, sem az
érpótlásra használt graft anyagát illetően. Az ajánlások alapján az elsőként
választandó a beteg saját szervezetéből származó, ún. autológ graft használata,
azonban ennek hiánya vagy alkalmatlansága esetén ígéretes lehet a szervdonorból
explantált, ún. homograft alkalmazása. Célunk az elmúlt 7 év során megjelent,
érsebészeti szeptikus kórállapotokban felhasznált homograftokkal foglalkozó
szakirodalmi közlemények áttekintése volt. Az adatgyűjtés a 2016. január 1. és
2022. december 31. közötti időszakot áttekintve történt. A PubMed és Medline
adatbázisokban szisztematikus keresés során az érsebészeti szeptikus
kórállapotokban alkalmazott, krioprezervált homograft beültetésének
eredményeiről beszámoló közleményeket választottuk ki és elemeztük. A
publikációk eredményeinek elemzése a következő végpontok alapján történt: a
vizsgálat jellege, demográfiai adatok, mortalitási arány, a grafthoz köthető
szövődmények és a reoperáció aránya, a graft nyitva maradása, végtagmentési
arány, graft-újrafertőződési arány és túlélési arány. A szisztematikus keresést
követően 16 közlemény adatait dolgoztuk fel. A publikációkat két csoportra
osztottuk: aortán végzett érműtétek (aorta) és perifériás ereken végzett
érműtétek (perifériás). Az aortacsoportba 12 közlemény került, melyek 542 beteg
adatait dolgozták fel. A korai halálozási arány (<30 nap) 2,8% és 42,8%
közötti, a homografttal kapcsolatos reoperációs arány 5,9% és 29% közötti, míg a
graft-újrafertőződési arány 10% alatti volt. A perifériás csoportba 4 vizsgálat
került, amelyek 252 beteg adatait fedik le. A korai halálozási arány (<30
nap) 2,0% és 38% közötti, az allografttal kapcsolatos reoperációs arány 4,0% és
55% közötti (korai és késői), míg a graft-újrafertőződési arány 4% körüli volt.
Összefoglaló közleményünk adatai alapján az érsebészeti fertőzések során
felhasznált homograftokkal végzett beavatkozások mortalitása és reoperációs
aránya nem ítélhető meg egyértelműen, azonban az alacsony újrafertőződési
arányból és az előnyös biológiai tulajdonságokból adódóan megfelelő választás
lehet érrekonstrukciók során. Orv Hetil. 2023; 164(32): 1256–1262.