Medication reconciliation: Barriers and facilitators from the perspectives of resident physicians and pharmacists

Abstract

BACKGROUND:Medication reconciliation can prevent medication errors and harm when patients transition between hospital and other care settings. Though a Joint Commission hospital Patient Safety Goal since 2006, organizations continue to have difficulty implementing the process.OBJECTIVE:To determine factors that influence performance of medication reconciliation in a hospital setting with a computerized medication reconciliation tool.DESIGN:Cognitive task analysis (CTA) and focus group interviews.SETTING:Urban, academic, tertiary‐care Veterans Affairs medical center.PARTICIPANTS:Internal medicine house staff physicians (n = 23) and inpatient staff pharmacists (n = 12).MEASUREMENTS:CTA participants verbalized their thoughts while they completed medication reconciliation with the computerized tool. Focus group participants described medication reconciliation's purpose and effectiveness, how they completed the task, and its barriers and facilitators. Interviews were recorded and analyzed using social science methods for analyzing qualitative data.RESULTS:Participants agreed that a central goal of medication reconciliation is to prevent prescribing errors, but disagreed about whether it achieves this goal. Computerization facilitated the task, but participants said that computers and patients can be unreliable sources of information. Participants varied in how they sequenced components of the task. When time was limited, physicians considered other responsibilities higher priority. Both physicians and pharmacists expressed low self‐efficacy, ie, low perceived capability to achieve the objectives of the process.CONCLUSION:Key barriers to medication reconciliation are unreliable sources of medication information and tasks that compete for providers' time and attention that they consider higher priority. Addressing these barriers while increasing providers' self‐efficacy might improve medication reconciliation and its outcomes. Journal of Hospital Medicine 2011;6:329–337. © 2011 Society of Hospital Medicine

Feasibility of the implementation of medication reconciliation in Hungary

“…Öt közleményben a szerzők a gyógyszeres terápia egyeztetéséhez kapcsolódó gyakorlatot kérdőívek vagy félig strukturált interjúmódszerek segítségével mérték fel [30,31,32,33,34]. Az interjúalanyok és a kérdő-ívek kitöltői a gyakorlatot ismerték, a folyamatot a napi munkájuk során alkalmazták, így véleményüket saját tapasztalataikra alapozták [30,31,32,33,34].…”

“…Az interjúalanyok és a kérdő-ívek kitöltői a gyakorlatot ismerték, a folyamatot a napi munkájuk során alkalmazták, így véleményüket saját tapasztalataikra alapozták [30,31,32,33,34]. Két közle-mény feltérképezte a különböző foglalkozási csoportok (orvosok, nővérek, gyógyszerészek) által érzékelt bevezetési korlátokat [30,31], egy tanulmányban a döntés-hozók álláspontjára is találtunk információt [30]. Egy cikkben kérdőíves módszerrel beteg gyermekek hozzá-tartozói körében vizsgálták a gyógyszeres terápia egyeztetésének családok által érzékelt gátló tényezőit [33].…”

“…A bevezetéshez kapcsolódó gyakran említett akadály a nem megfelelő kommunikáció [30], a gyakorlathoz kapcsolódó kompetenciák és feladatok tisztázatlansága [30,31,34], a vezetés elhivatottságának hiánya [30], az előre nem látható forrásigény [8,24,26], az érintett személyzet [24,30,31] és a betegek, hozzátartozók [28,31,33,35] tudásának és tudatosságának hiánya. A bevezetést támogató ajánlások főként a folyamatok újratervezését [30], a gyógyszeres terápia egyeztetésé-nek intézményi sajátságokhoz való adaptációját és a már meglévő munkafolyamatokba való beágyazását [31,32,34], a gyakorlat eredményességét alátámasztó evidenciák és költséghatékonysági adatok bemutatását [30,31] …”

“…A bevezetést támogató ajánlások főként a folyamatok újratervezését [30], a gyógyszeres terápia egyeztetésé-nek intézményi sajátságokhoz való adaptációját és a már meglévő munkafolyamatokba való beágyazását [31,32,34], a gyakorlat eredményességét alátámasztó evidenciák és költséghatékonysági adatok bemutatását [30,31] …”

Role of Social Knowledge Networking technology in facilitating meaningful use of Electronic Health Record medication reconciliation

“…Despite the federal policy impetus towards EHR Medication Reconciliation however, hospital adherence has lagged for one chief reason-low physician engagement-which in turn emanates from lack of consensus in regard to which physician is responsible for managing a patient's medication list, and the importance of medication reconciliation as a tool for improving patient safety and quality of care [12][13][14] . Particularly, the division of responsibilities among professional subgroups-nurses, generalist & specialist physicians, and pharmacists-is often unclear, leading to error and inefficiency [15] .…”