Meghasadt valóságok – dilemmák a turizmus és a dzsentrifikáció szerepéről a vidék fejlődése kapcsán

Abstract

Tanulmányunk a vidéki turizmusnak a vidék dzsentrifikációjában betöltött szerepét, az ezzel kapcsolatos sikereket és dilemmákat tárgyalja két divatos hazai desztináció példáján. Az utóbbi évtizedekben a vidéki (öko-, gasztro-, alternatív stb.) turizmusra a kutatók és a szakpolitikusok is Európa-szerte a vidékfejlesztési problémák lehetséges megoldásaként tekintenek. Ez a fejlesztési irány alapvetően kis léptékű, helyi erőforrásokra épít, miközben gazdasági fellendülést és életet visz a kiürülő falvakba. Első látásra tehát mindenben megfelel a szakirodalomból jól ismert neoendogén, fenntartható fejlesztés kritériumainak. Ezzel szemben kutatásaink szerint a turizmus előretörésének helyi következményei még a (gazdaságilag) sikeres lokalitások esetében is számos dilemmát vetnek fel, gyakran csak díszletként használva a természeti, épített és kulturális értékekben bővelkedő tájakat. Elemzésünk párhuzamot von a városrehabilitációs szakpolitikák jól ismert, sokszor leírt dzsentrifikációs működése és a vidékfejlesztés jelenleg kibontakozó dzsentrifikációs hatásai között. Az épített környezet megmentése, egy terület társadalmi és gazdasági státuszának emelése viszonylag könnyen elérhető a vidéki turizmus és az ekként bekövetkező dzsentrifikáció révén. Ugyanakkor a helyi értékek komplex védelme, a gazdasági-társadalmi struktúra fejlesztése, vagyis a „helyi életvilág” dinamikus megőrzése ennél összetettebb feladat, a helyi közösségbe ágyazott, integrált szemléletet, reflexivitást, a neoendogén fejlesztés elveinek következetes alkalmazását igényli.

A Balaton, mint funkcionális nagytó-régió integrált fejlesztési lehetőségei kormányzásán keresztül

“…A művelés környezetvédelmi szempontból ma már a korábbinál jóval szigorúbb feltételek mellett zajlik, továbbá a szőlőterületeknek, a borkultúrának kulcsfontosságú szerepe van a minőségi turizmusban, a szezon elnyújtásában, amelyre egy magasabb minőségű gasztrohálózat és wellness jellegű szállásszolgáltatás is egyre inkább ráépül, már nem csak a keleti, északkeleti régióban. Ez a fejlődés azonban számos társadalmi és vidékfejlesztési kérdést is felvet, ahogy ez például a Káli-medence túlturizmusán látható (Nemes, Orbán, Tomay 2022).…”

A Káli-medence alakváltozásai 2.0 : Régi és új elitek, vállalkozók, kulturális brókerek és a felelősség kérdése a rurális térben

“…A Káli-medencében végbemenő lokális társadalmi-kulturális és politikai folyamatok jól illeszkednek azon világszerte megfigyelhető transzformációk közé, amelyeket a társadalomtudományos szakirodalom a vidéki terek átalakulásaként (elszegényedéseként -például Kovács et al 2013, Virág (szerk. ) 2015, vagy dzsentrifikációjaként -például Phillips 1993, Solana-Solana 2010, Csurgó 2013, Tomay 2019, Nemes et al 2022, Tomay-Völgyi 2022 ír le. Ennek során a különböző globális folyamatok (városból való kiköltözés, életmódváltás, külföldi nyugdíjasok házvásárlásai stb.)…”