Mennyit ér a likviditás? A magyar bankrendszer likviditáskeresleti függvényének becslése

Kolozsi, Pál Péter; Horváth, Gábor

doi:10.18414/ksz.2020.2.113

Cited by 6 publications

(10 citation statements)

References 11 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…After the 2008 economic crisis, financial sustainability (Banai and Kolozsi, 2018), and essentially indebtedness and liquidity (Kolozsi and Horv ath, 2020) became a vital issue of the public sector management not only at the central level but also on the level of subnational governments. In general central governments responded to the recession with austerity, local government system and local government responses were varied (Kim and Warner, 2020).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

The issue of sustainability in a highly centrally regulated fiscal model of local governments: an empirical study

Bethlendi

Lentner

Nagy

2020

ARJ

View full text Add to dashboard Cite

Purpose This study aims to assess the sustainability of local governments in a highly centrally regulated fiscal model. Design/methodology/approach This paper uses a novel approach, a broad data set of almost 3,200 local governments and network methods. This paper analyses financial data from annual reports and other socio-economic sources using cluster analysis. Findings Even in this model, local governments show significant differences in terms of long-term sustainability. Investments do not compensate for the depreciation of tangible assets at a significant part of local governments. A specific type of soft budget constraint can be noticed. Heads of local governments do not “play” for subsequent ad hoc bailouts by the central government, but rather engage themselves in political competition for development subsidies. A further finding of this study is that shrinking populations itself does not explain the differences in local governments’ financial management. Research limitations/implications Further directions of research include the application of an extended approach to sustainability that gives an account of the availability and quality of local services, as well as aims to identify the qualitative social characteristics (success criteria) of the local government financial management. Practical implications The findings can be useful for policymakers, state audit offices, auditors, voters, users of public services and other stakeholders. Social implications The paper argues in favour of moving away from the financial balance in its narrow sense to a long-term and broader term of financial sustainability. Originality/value The findings provide new empirical evidence about the accounting-based measurement of financial sustainability in local governments.

show abstract

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

The issue of sustainability in a highly centrally regulated fiscal model of local governments: an empirical study

Bethlendi

Lentner

Nagy

2020

ARJ

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…[2008]), Nikolaou [2009] vagy Kolozsi-Horváth [2020] a finanszírozási likviditást használja ebben az értelemben. Dolgozatomban azért használom az elnevezést Király [2008] terminológiájának megfelelően, mert ez véleményem szerint jobban kifejezi, hogy az adott bank fizetőképességéről (likviditásáról) van szó, és így jobban elkülönül az utolsó, jegybanki likviditási fogalomtól.…”

Section: A Magyar Fedezetlen Bankközi Hitelpiac 15unclassified

“…Erre az MNB bankok körében végzett felmérése világított rá, a problémák megoldására pedig felállításra került egy repó munkacsoport is a piaci szereplők bevonásával. A legfontosabb, a piaci szereplőket hátráltató akadályként a repókeretszerződés szabványának hiányát, valamint a KELER és ÁKK elszámolási rendszerének hiányosságait azonosították (Kolozsi-Horváth [2020]).…”

Section: A Bankközi Hitelügyletek Jellemzőiunclassified

“…Korábban bemutattam, hogy egyrészt a központi kormányzat a Kincstári Egységes Számlán keresztül sokkokat generál a bankközi piac likviditásában, valamint a jegybank is olyan szereplő, amely képes eszköztárával hatni a bankok viselkedésére. Amennyiben a piaci szereplők ebből adódóan rövid távon bizonytalannak érzik a bankközi piacon elérhető likviditást, a többletlikviditással rendelkező bankok részéről racionális döntésnek tűnik visszatartani (a mérlegben hagyni egyfajta pufferként) a likviditási felesleget 10 ( Kolozsi-Horváth [2020]).…”

Section: A Piac Egészét a Limitek Vezérlik -Előtérben A Partnerlimitekunclassified

“…A következőkben a hazai monetáris politikai keretrendszert, illetve annak közelmúltbeli átalakulását tekintem át az MNB Önfinanszírozási programjának és a mennyiségi korlátozás rendszerének tükrében. Elsősorban Csávás-Kollarik [2016], Kollarik-Lénárt-Odorán [2017], valamint Kolozsi-Horváth [2020] tanulmányaira támaszkodva bemutatom, hogy a monetáris politikai eszköztár változása milyen hatással volt a bankok viselkedésére a bankközi piacon, hogyan befolyásolta a piac egészének struktúráját. Az említett változtatások számos jelenségre magyarázatot adnak majd dolgozatom 3. fejezetében, a bankközi hálózat dinamikájának vizsgálatakor.…”

Section: A Bankközi Piacot Befolyásoló Jegybanki Eszközökunclassified

See 2 more Smart Citations

Likviditásmenedzsment és közvetítés fedezetlen hitel piacokon

Pollák¹

View full text Add to dashboard Cite

Disszertációm célja a magyar fedezetlen bankközi hitelpiac és az ott jelenlévő közvetítői tevékenység vizsgálata. Kutatásomat három egymásra épülő szinten valósítottam meg. Az első szinten egy leíró kutatást végeztem, amelyben több oldalról megvizsgáltam a bankközi piac egy jelentős szeletét, a fedezetlen bankközi hitelek piacát. Ennek szellemében disszertációm 2. fejezete egy általános szakirodalmi áttekintő, amelyben a hazai bankközi piac jellemzése mellett kitértem a régiós országok bankközi piacain megfigyelhető hasonlóságokra, illetve különbségekre is. A 3. fejezetben a nyilvánosan elérhető adatokról áttértem egy kutatási célra kapott adatbázis vizsgálatára, amely valamennyi fedezetlen bankközi forinthitelt tartalmaz a 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan. 1. Kettébontottam futamidő szerint a fedezetlen bankközi hitelügyleteket, és összehasonlítottam az overnight bankközi tranzakciók eloszlását az egy napnál hosszabb futamidejű hitelügyletekével. Azt találtam, hogy bármilyen szokásos szignifikanciaszinten elvethető az eloszlások egyezősége, az egy napos, illetve az ennél hosszabb futamidejű tranzakciók összegeinek eloszlása különböző, és ez az eltérés időben stabil volt a 2012 és 2015 közötti időszakban. Dolgozatom középpontjában a likviditáskezelési céllal kötött bankközi ügyletek állnak, amely szempontnak vegytisztán kizárólag az O/N ügyletek felelnek meg, ezért disszertációm további részében az adatbázisból kizárólag a piac túlnyomó többségét reprezentáló overnight tranzakciókkal dolgoztam tovább. 2. Ezt követően megvizsgáltam a hitelnyújtások, illetve hitelfelvételek koncentrációját. A különféle koncentrációs mérőszámok azt mutatták, hogy a hitelfelvételek a volumeneket és a tranzakciószámokat tekintve egyaránt koncentráltabbak voltak a hitelnyújtásoknál. Ezt a megfigyelést hipotézisvizsgálat segítségével is teszteltem, és igazoltam a szignifikáns koncentrációbeli különbséget a bankközi piac hitelfelvételi, illetve hitelnyújtási oldala között. A 4. fejezetben az alapvető hálózati modellek bemutatását követően kiemelten foglalkoztam a bankközi piaci hálózatoknál megfigyelhető mag-periféria struktúrával. 3. Disszertációm egyik legfőbb tudományos hozzáadott értékeként bemutattam a széles körben használt magsági mutató egy konkáv súlyfüggvénnyel módosított verzióját, amely módszertani újítást témavezetőimmel közösen dolgoztunk ki. Az újfajta, módosított mérőszám megfelelően kezeli és kiküszöböli az eredeti mutató anomáliáit, valamint szimulációs módszerrel bemutattam, hogy az újfajta, súlyozott magsági mutató nemcsak stilizált, egyszerű hálózatokon, hanem egy valós bankközi piaci hálózaton is robusztusabb elkülönítését nyújtja a mag és a periféria szereplőknek. A leíró rész után az 5. fejezettől kezdődően a háttérben meghúzódó ok-okozati összefüggésekre koncentráltam. A részletesen bemutatott mag-periféria struktúra kialakulása a hálózaton belüli közvetítői tevékenységhez köthető. 4. Megmutattam, hogy a bankközi piacon megfigyelhető egy igen jelentős, és folyamatosan növekvő arányú közvetítői aktivitás. 5. Ezt követően áttértem az egyes szereplők által elérhető közvetítői nyereség becslésére, egyrészt súlyozott átlagos kamatlábbal számolva, másrészt adtam egy abszolút felső becslést is a közvetítői profitra. Erre vonatkozóan legjobb tudomásom szerint eddig nem születtek tanulmányok a szakirodalomban. A közvetítésből származó nyereség messze elmarad a szakirodalom alapján várható nagyságrendtől, vagyis a közvetítők nem profit reményében végzik tevékenységüket, hanem legfőbb motivációjuk valószínűsíthetően a kockázatmegosztás. A 6. fejezetben szerzőtársaimmal közösen végzett kutatásunkra alapozva összehasonlítottam egy apró, jelentős részben romák lakta észak-magyarországi falu informális személyközi hiteleinek hálózatát a bankközi piaccal. Mindkét piacon az ügyletek fedezetlenek, elsődleges céljuk pedig a likviditásmenedzsment, vagyis a vizsgált hálózatok alapvető funkciója megegyezik, csak a körülmények mások. 6. A szereplők és a tranzakciók jellemzőinek eltérésén túl számos dimenzió mentén demonstráltam a vizsgált fedezetlen hitelpiacok nagyfokú hasonlóságát. Ilyen típusú vizsgálat legjobb ismereteim szerint nem született korábban. 7. A személyközi hálózatot alkotó háztartásokról rendelkezésre álló sokrétű adatbázis alapján megállapítható, hogy a gazdagabb háztartások hitelezési aktivitása alacsony, viszont a relatív szegénységi küszöb alatt élők egy sűrű hitelezési kapcsolatrendszert alakítottak ki, a kölcsönök legnagyobb részét a szegények egymásnak nyújtják. A tranzakciók fő motivációja tehát nem az önzetlen, filantróp segítségnyújtás, hanem – a bankközi piacnál leírtakhoz hasonlóan – a kockázatmegosztás. A szereplők mindkét piacon egy kölcsönösségen alapuló biztosítási rendszert működtetnek, ahol a saját likviditáskezelésükön túl is hajlandóak kölcsönt nyújtani annak tudatában, hogy ha később likviditási nehézségeik lennének, akkor számíthatnak partnereik segítségére. Végezetül az ok-okozati kapcsolatok feltárását követően a 7. fejezetben átléptem kutatásom harmadik, normatív szintjére, ahol javaslatokat, szakpolitikai ajánlásokat fogalmaztam meg, összefoglaltam a kutatási eredményeim hasznosításának lehetőségeit először a személyközi kölcsönökkel, majd pedig a bankközi hitelpiaccal kapcsolatban.

show abstract

Attraktív jegybanki instrumentumok hatása a magyar bankközi depópiacra

Pollák,

Németh

2024

Veztud

View full text Add to dashboard Cite

Jelen elemzés célja az attraktív kamatozású, rövid lejáratú, passzív oldali jegybanki instrumentumok hatásának vizsgálata a fedezetlen bankközi hitelpiacra vonatkozóan. A szerzők tanulmányukban azt a hipotézist tesztelik, miszerint ezek az instrumentumok egyfajta kézi vezérlésre kapcsolva át a bankközi piacot, mérséklik annak aktivitását. Hipotézisük szempontjából a 2013 utáni magyarországi monetáris politikát kritikus esetnek tartják. A 2020-tól intenzíven alkalmazott egyhetes betét, majd a 2022 októberében bevezetett egynapos betéti gyorstender mindegyike megfelel vizsgálatuk tárgyának. Empirikus elemzésük során a hálózatelemzés módszereivel bizonyították 2020 március-decemberi adatokon, hogy az egyhetes jegybanki betét bevezetése valóban a hipotézisüknek megfelelő hatást váltott ki a mag-periféria struktúra szerint rendeződő magyar bankközi depópiacon. Ennek megfelelően a bankközi piac likviditása jelentősen romlott, a tranzakciószámok és a hitelezési volumen drasztikusan visszaesett, a likviditási szükséglet kielégítésének lehetőségei látványosan beszűkültek. Következtetésük, hogy a különösen attraktív jegybanki instrumentumokat csak átmeneti jelleggel érdemes alkalmazni, így elkerülve a kihasználatlan partnerlimit-terhelés esetleges szűkítését és ezáltal a csökkent aktivitás konzerválását.

show abstract

Mennyit ér a likviditás? A magyar bankrendszer likviditáskeresleti függvényének becslése

Cited by 6 publications

References 11 publications

The issue of sustainability in a highly centrally regulated fiscal model of local governments: an empirical study

The issue of sustainability in a highly centrally regulated fiscal model of local governments: an empirical study

Likviditásmenedzsment és közvetítés fedezetlen hitel piacokon

Attraktív jegybanki instrumentumok hatása a magyar bankközi depópiacra

Contact Info

Product

Resources

About