Gazdasági kitettség és válságállóság exogén sokk esetén A Covid-19-járvány rövid távú gazdasági hatása az EU-ban Összefoglaló: 2020 tavaszán érkezett meg Európába a koronavírus-járvány, ami a gazdasági aktivitás jelentős visszaesését okozta. Jelen tanulmány 25 európai ország esetében vizsgálja, hogy milyen összefüggések láthatók egyes országok makrogazdasági, sebezhetőségi, kitettségi karakterisztikája és a Covid-19-járvány okozta gazdasági válság alatti teljesítménye, az elszenvedett gazdasági sokk mértéke között. A kutatás során klaszterelemzéssel hét csoportra bontottuk az országokat a fiskális és szociális helyzetük, illetve külső sebezhetőségük alapján. Ezt követően az országcsoportok sajátos mintái kerülnek feltárásra a válság alatti termelési, munkaerőpiaci, mobilitási és kockázati felármutatók értékében és alakulásában. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy mindössze az államháztartási állapot és a pénzügyi kockázat indikátora között lehet egyértelműen kapcsolatot igazolni a klaszterek viselkedését vizsgálva. Minden klaszterre igazolást nyert, hogy a mobilitás visszaesése leginkább az ipari termelés lassulásával mutatott együttmozgást, a munkanélküliséggel ugyanakkor nem, ami a munkahelyek megtartását célzó gazdaságpolitikai intézkedések hatását mutathatja. Az eredmények igazolják azt a kezdeti elvi feltevést, hogy egy nem gazdasági jellegű, exogén sokk által okozott gazdasági válságban a rövid távú hatások tekintetében a gazdasági sérülékenység és a kiinduló makrogazdasági-társadalmi állapot magyarázó ereje jóval kisebb, mint a gazdasági okokra visszavezethető krízisek esetében.

Sustainability is a crucial dimension of our life at the beginning of the third millennium. Our society transforms and changes even faster and more continuously than at any time earlier. Our work aims to define a new concept: the cognitive sustainability domain. Several fields of science were explored to recognize how the interdisciplinary approach of cognitive sustainability is valid. The former joint use of cognitivity and sustainability was reviewed in the literature as well. Results showed that digital development lets us extend our experiential cognition in most fields of our lives. Limits of the available resources and the development of cognitive functionalities are the enablers to connecting and addressing sustainability. Main dimensions and parameters of cognitive sustainability were identified, and several key research areas were defined. The structured handling of cognitive tools within sustainability results in a broader interpretation framework for analyzing, understanding and developing processes in sustainability

The weakness of the control function of governments and central banks was the main regulatory cause of the global financial crisis (GFC) broke out in 2007, but the suboptimal regulatory environment «corrupted» the quality of internal control and audit of banks as well. After the crisis, corporate governance issues appeared in the focus of international organizations. In this paper, we present the relevant international recommendations aimed at improvement of the weak corporate governance practices of the banking sector. Based on the comparison of pre-and post-crisis internal control functionalities which are presented as a meta-analysis and a systematic review of the existing empirical researches, the authors conclude that the stricter guidelines could and can have a positive impact on banks' operations stabilizing through the strengthening of internal control practices.

Kolozsi Pál Péter-HorVátH gábor mennyit ér a likviditás? a magyar bankrendszer likviditáskeresleti függvényének becslése A globális pénzügyi válságot követően a monetáris politikai gyakorlat mind a globális jegybankokban, mind pedig 2013 után a Magyar Nemzeti Bankban olyan irányba változott, amely felértékelte a banki likviditáskezelés szerepét. Jelen tanulmány szegmentált regressziók alapján becslést ad a magyar bankok 2016-2019 közötti likviditáskeresleti függvényére az egynapos kamatok tekintetében. A keresleti görbe legszignifikánsabb töréspontjai 130 milliárd és 410 milliárd forint többletlikviditás körül alakultak ki, a megfigyelt időszakban ez utóbbit lehetett a magyar bankrendszer telítődési pontjának tekinteni, ami felett az egynapos likviditáskeresleti függvény gyakorlatilag vízszintessé vált. A függvény egyes szakaszainak meredeksége negatív, az együtthatók abszolút értékben a likviditás emelkedésével csökkennek. A magyar adatok alapján a többletlikviditás emelkedésével kiegyenlítettebbé vált a likviditás eloszlása, a bankközi piac forgalma csökkent, a likviditási piacot pedig súrlódások jellemezték, ami mindenekelőtt a magas koncentrációra vezethető vissza.* Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E41, E47, E51. bevezetés a likviditás a pénzügyek egyik legösszetettebb fogalma. legalább három likviditásfogalmat lehet elkülöníteni (Nikolaou [2009]). egyrészről beszélhetünk jegybanki likviditásról (central bank liquidity), amely a jegybank "képessége" a pénzügyi * Jelen tanulmány a szerzők nézeteit tartalmazza, ami nem feltétlenül egyezik a magyar Nemzeti bank hivatalos álláspontjával. az írás a 2016 és 2019 közötti periódust elemzi, így megállapításai csak erre az időszakra vonatkoztathatók. a jövőbeli likviditáskeresleti folyamatok a múltban megfigyelttől eltérhetnek, különösen, ha a bankok és a likviditási piacon meghatározó államadósság Kezelő Központ viselkedése esetlegesen változik. elemzésünk az egynapos futamidőre koncentrál, közvetlen monetáris politikai következtetés nem vonható le belőle, az eredmények a monetáris politikai szempontból elsődlegesen releváns bankközi hozamokra, kiemelten a 3 hónapos bubor-ra nem értelmezhetők. értékes szakmai észrevételeiért köszönettel tartozunk Csávás Csabának, illetve a kódban nyújtott segítségért Pavelka Alexandrának és Vonnák Balázsnak.

No abstract