Metanyelvi ismeretek, nyelvi attitűdök, értékítéletek vizsgálata tanítójelöltek körében

Óvodások és kisiskolások nyelvi attitűdje

“…Az egyik ezek közül a téma szerinti csoportosítás. Fishman és Agheyisi (1970) három tematikus csoportot különít el: az első a nyelvre irányuló vagy nyelv által irányított attitűdök vizsgálata, a második a nyelvekről, a nyelvváltozatokról a közösségben meglévő sztereotipizált benyomások vizsgálata, a harmadik pedig a nyelvi attitiűdök által kiváltott cselekvések vizsgálata (Nagy, 2018). Baker (1992) szerint a nyelvi attitűd egy gyűjtőfogalom, amely számos, különféle attitűddel kapcsolatos empirikus kutatást foglalhat magába, a következő nagyobb területekkel kapcsolatban: (1) különböző nyelvváltozatok, dialektusok, (2) egy új nyelv elsajátítása, (3) egy specifikus, kisebbségre jellemző nyelv, (4) nyelvi csoportok, közösségek, kisebbségek, (5) nyelvoktatás, nyelvi órák, (6) szülők nyelvoktatással kapcsolatos attitűdje, (7) egy specifikus nyelv használatával kapcsolatos attitűd, (8) nyelvi preferencia.…”

Nyelvhelyesség a közszférában: Létkérdés vagy úri huncutság?

“…Ez a folyamat Magyarországon a 19. század első felében ment végbe, a sztenderd változat társadalmi megítélésének változása azonban csak egy évszázaddal később következett be: a 20. század első felében fölértékelődött a sztenderd változat, ezzel együtt a nem-sztenderd (területi) változatok leértékelődtek. 369 Nagy László úgy vélekedik, hogy a sztenderd változat jellemzésénél csak az írott sztenderdről lehet tulajdonságokat megfogalmazni, mert a beszélt sztenderd változat nem határolható körül úgy, mint a kodifikált normának megfelelő írott sztenderd. 370 Nézetem szerint ugyanakkor a beszélt nyelvben is föllelhető sztenderd változat, igaz, hogy ez jóval több variációban (vagy pontosabban: több szinten) létezik, mint az írott magyar nyelv sztenderd változata.…”