2017
DOI: 10.14267/veztud.2017.09.02
|View full text |Cite
|
Sign up to set email alerts
|

Miért és mikor jó a bevonás? – érvek munkáltatói és munkavállalói oldalon

Help me understand this report

Search citation statements

Order By: Relevance

Paper Sections

Select...
1
1
1

Citation Types

0
0
0
3

Year Published

2018
2018
2019
2019

Publication Types

Select...
3

Relationship

0
3

Authors

Journals

citations
Cited by 3 publications
(3 citation statements)
references
References 15 publications
0
0
0
3
Order By: Relevance
“…A munkaadóknak és a munkavállalóknak sokkal inkább együtt kell dönteni a célokról, az elérés mikéntjéről, mint ezeket felülről meghatározni, mert egyrészt a munkavállalókért, a munkavállalók jól-létéért születnek a programok, másrészt azon rendszerek, intézmények, amelyek élvezik a munkavállalók bizalmát és -kapcsolódva más rendszerekhez (például képzés-fejlesztés) -növelhetik a motivációt és az elkötelezettséget (Bácsi, 2017).…”
Section: Sikeres Vállalati Egészségprogramok éS Hatásaikunclassified
“…A munkaadóknak és a munkavállalóknak sokkal inkább együtt kell dönteni a célokról, az elérés mikéntjéről, mint ezeket felülről meghatározni, mert egyrészt a munkavállalókért, a munkavállalók jól-létéért születnek a programok, másrészt azon rendszerek, intézmények, amelyek élvezik a munkavállalók bizalmát és -kapcsolódva más rendszerekhez (például képzés-fejlesztés) -növelhetik a motivációt és az elkötelezettséget (Bácsi, 2017).…”
Section: Sikeres Vállalati Egészségprogramok éS Hatásaikunclassified
“…Az interjúk megerősítették, hogy a felülről lefelé történő változás nehéz volt a középvezetés számára, különösen azért, mert nem volt lehetőség a megbeszélésre vagy tárgyalásra annak tartalmáról és hatóköréről. Ez a megoldás eltér a munkatársak bevonásának trendjétől (Bácsi, 2017).…”
Section: Eredmények: Dinamikus Környezetben Kontrollált Stratégiai Meunclassified
“…Nem újdonság, hogy a motiváció (és pláne annak olyan magas szintje, mint a kölcsönös bizalom, lásd Bácsi, 2017) két különböző úton, kapcsolatrendszerben alakulhat ki: egy "külső" szerződéssel (amelyben kényszer és/vagy érdek jelenik meg, de ez nem eredményez belső azonosulást), vagy egy "belső" szerződéssel (amelyet szándék, érzés és érdek határoz meg, ezért is belső azonosulást vált ki) (Kuvaas et al, 2016). Ezek teljesen függetlenek a hivatalos dokumentumoktól.…”
Section: éRdekegyeztetés a Hr Szintjénunclassified