Miként javítható az állami nyugdíjrendszer? Öt lehetséges lépés egy átfogó reformhoz

Abstract

Banyár józsef miként javítható az állami nyugdíjrendszer? öt lehetséges lépés egy átfogó reformhoz A tanulmányban az állami nyugdíjrendszer öt fontos javítási lehetőségét írtuk le, amelyek többsége egymástól függetlenül is bevezethető. Ezek: 1. az egyéni számla vagy pontrendszer, 2. egyéni helyett családi nyugdíj, 3. automatikus korhatárindexálás, 4. állami szervezésű, egyéni számlás, feltőkésített nyugdíjláb kialakítása, 5. a párhuzamos magán-és állami nyugdíjak folyósításának egymás utánivá tétele. Amennyiben a döntéshozók az állami nyugdíjrendszer átfogó reformjára szánnák el magukat, s bevezetnék a Banyár [2019b]-ben javasolt emberitőke-alapú nyugdíjrendszert, akkor egyúttal célszerű élni mind az öt, itt leírt lehetőséggel is, hogy egy valóban jó nyugdíjrendszert alkossanak meg, de átfogó reform nélkül is érdemes ezen elemek némelyikét vagy akár az összeset bevezetni. Journal of Economic Literature (JEL) kód: H55, J11, J18.

The Outlines of a Possible Pension System Funded with Human Capital

“…This also means that the parent who remains home with the child (generally the mother), does not fall behind with relation to fulfilling his/her commitments compared to the parent who continues to work during this period (usually the father), meaning the system is already intrinsically more equitable than the current one. The logic of the method is absolutely parallel to the family pension system mentioned in the introduction and detailed in Banyár (2020). In such cases, the level of contribution is given.…”

“…The automatic age limit indexing proposed in Banyár (2020) and mentioned in the introduction (meaning that we always increase the age of retirement to ensure that the expected remaining lifetime at that age threshold remains a fixed value) enables us to neutralize the increased lifetime effect, as a result of which we would have to distribute the same volume of contributions over an increasingly longer period. If we can count on the number of years in retirement remaining constant on average, then the pension services will not change as a result of an increase in lifetime, because the ratio of years spent paying contributions and years spent receiving pension services remains constant.…”

“…Below, I shall attempt to correct this omission and to present how an HC system could be constructed. To this end, I shall utilize elements that could also be useful in a well-operating PAYG system, which I have explained in greater detail in Banyár (2020), although I have also dealt with some of these in my previous works. These elements are: the introduction of individual pension accounts (Banyár and Mészáros 2009); automatic age limit indexing; the introduction of a quasi-mandatory, fully funded pension pillar; and the continuous, as opposed to parallel, disbursement of the pensions acquired from this and the HC (or PAYG) system (Banyár 2016b).…”

“…To facilitate the orientation of the reader, I have briefly summarized the most important characteristics of the traditional PAYG system and the HC system I am proposing, which I have discussed in detail in the Supplementary Materials, and the conclusions of which are developed in this paper, in two tables. Table 1 compares the PAYG and HC systems, and Table 2 presents the elements that I explained in detail in Banyár (2020) (the English translation of which may be found in the Supplementary Materials) which I have built into my proposal for the HC system described here, but which could also be applied within the framework of a reformed PAYG system. In fact, some of these are already being used in certain countries.…”

A kevés gyermek közgazdasági szükségszerűség, vagy csak egy rossz mechanizmus következménye?

“…2014-ben mutattam ki először, hogy a jelenlegi, Paul Samuelson által megteremtett elvi alapokon (Samuelson, 1958) álló állami nyugdíjrendszer elvileg hibás (Banyár, 2014), azóta egyik fő törekvésem, hogy ehelyett egy elvileg helyes alapokon álló nyugdíjrendszer elvi konstrukcióját vázoljam fel. A témában eddigi legteljesebb publikációm a Banyár [2020b], aminek 3 része közül kettő már megjelent a Pénzügyi Szemle (Banyár, 2019), illetve a Közgazdasági Szemle folyóiratokban is (Banyár, 2020a). Az ebben leírt konstrukció azt bizonyítja, hogy lehetséges, amit Mihályi lehetetlennek tart, ezért első lépésben megpróbálom nagyon röviden felvázolni, bár ez nagyon nehéz feladat.…”