Mit nyújt a jelentésadás perspektívája a munka jelentésének kutatásában?

Abstract

A szerző tanulmányában áttekinti a jelentésadás témakörben a munka jelentése szempontjából általa relevánsnak tekintett szervezetelméleti, illetve menedzsmentkutatásokat, és egy példával illusztrálja a jelentésadás folyamatát. Az eset segítségével megmutatja, hogy a jelentésadás vizsgálatával rávilágíthatunk a jelentés és a munkáról alkotott kép változására. Meggyőződése, hogy a jelentésadás vizsgálata a munka jelentése kutatásának egy új perspektíváját nyújtja, ami új vizsgálati eredményekkel gazdagíthatja a munka jelentésének szakirodalmát.

The application of the sensemaking perspective for the examination of employees’ behavioural responses to the HR chatbot

“…is just as important to the individual. Interpretation and action are cyclical; the process is iterative, and sensemaking can begin and end with action (Weick et al, 2005, p. 410;Szőts-Kováts, 2012).…”

A munka jelentésének és értelemteliségének változása a jelentésadás folyamatán keresztül : Szisztematikus irodalmi áttekintés

“…A munka jelentésének megragadása és vizsgálata különböző tudományterületek érdeklődését vonzza, beleértve a szervezeti kommunikációt, a szociológiát, a pszichológiát és a menedzsmentet (Cheney, Zorn, Planalp & Lair, 2008;May, Gilson & Harter, 2004;Michaelson, Pratt, Grant & Dunn, 2014;Szőts-Kováts, 2012). A kutatások középpontjában a következő kérdések állnak: hogyan találják meg a munkavállalók a munkájuk értelmét, miért értelmezik különbözőképpen az egyének a hasonló munkákat, hogyan változik a munka jelentése az idők során és az egyes kultúrákban, és melyek a személyes és szervezeti következményei annak, hogy az egyéneknek különböző hiedelmei vannak a munkájuk jelentéséről (Rosso, Dekas & Wrzesniewski, 2010).…”

“…Weick (1995) szerint a jelentésadás folyamata akkor indul el, amikor az egyének olyan nem várt, meglepő, kétértelmű eseményekkel találkoznak, amelyek megszakítják a folytonosságukat és bizonytalanságot keltenek bennük. Annak érdekében, hogy a megszakított tevékenységük helyreálljon, a környezetükből érkező ismeretlen jeleknek igyekeznek nem feltétlenül igaz, de hihető magyarázatot adni (Weick, 1995;Szőts-Kováts, 2012). Az adatbázisban több olyan tanulmány szerepelt, amelyek a személyközi jelentésadás (Wrzesniewski et al, 2003) modelljét vették alapul.…”

Ember-HR chatbot interakció által generált jelentésadási folyamatok a szervezetben

“…Az előzőekben bemutatott, Matilis-Christianson (2014) által elkülönített jelentésadáskutatási áramlatok mentén körvonalazódnak a terület eltérő megközelítései és bizonyos témái. Mindezek mellett további szervezeti jelenségek is a jelentésadás vizsgálatok látóterébe kerültek, köztük az identitás (Humphreys-Brown, 2002), a stratégia (Pye, 1995), a szervezeti tanulás (Catino-Patriotta, 2013), a szervezeti tudás (Patriotta, 2003), az innováció (Drazin-Glynn-Kazanjian, 1999), a CSR (Basu-Palazzo, 2008;Nijhof-Jeurissen, 2006), a diverzitásmenedzsment (Mikkelsen-Wåhlin, 2020), a munka jelentése (Wrzesniewski-Dutton-Debebe (2003;Szőts-Kováts, 2012), a vezetés (Pye, 2005), valamint a technológia szervezeti bevezetése (Griffith,1999;Sinoo-Hinds, 2004;Hsiao-Wu-Hou, 2008;Mesgari-Okoli, 2019) is.…”