A szerző tanulmányában áttekinti a jelentésadás témakörben a munka jelentése szempontjából általa relevánsnak tekintett szervezetelméleti, illetve menedzsmentkutatásokat, és egy példával illusztrálja a jelentésadás folyamatát. Az eset segítségével megmutatja, hogy a jelentésadás vizsgálatával rávilágíthatunk a jelentés és a munkáról alkotott kép változására. Meggyőződése, hogy a jelentésadás vizsgálata a munka jelentése kutatásának egy új perspektíváját nyújtja, ami új vizsgálati eredményekkel gazdagíthatja a munka jelentésének szakirodalmát.

A HR gyakorlat és a tudományos eredmények számos ellentmondással szembesítenek bennünket, amelyek nagy része már a kezdetektől végigkíséri a HR szakterületét. A szerző célja a jelenlegi HR gyakorlatban rejlő ellentmondások, nehézségek feltárása, amelyek lehetséges megoldási alternatíváit is bemutatja. A cikk első részében található az emberi erőforrás menedzsment1 elméleti gyökereinek és fejlődésének áttekintése, amely hozzájárul a HR komplex helyzetének a megértéséhez. A cikk olvasói megismerkedhetnek az emberi erőforrás menedzsment kialakulásának történetével, elméleti gyökereivel és fejlődésének főbb állomásaival. A közelmúlt legismertebb HR modelljeinek bemutatásán túl a szerző rámutat a jelenlegi HR gyakorlat kihívásaira és ellentmondásaira, valamint a lehetséges megoldási alternatívákat is bemutatja.

No abstract

No abstract

A munka jelentése és az értelemteli munka egyre nagyobb figyelmet kap a szakemberek körében. A negyedik ipari forradalom, a COVID-19 járvány, a gazdasági válság nagymértékű változást generál a munkavállalók munkájában, ami kihat a munkájuk jelentésére és értelemteliségére. A szakirodalmi áttekintésben a szerzők megvizsgálják, hogy 2000-2022 között hogyan kutatták azt, hogy a megszokottól eltérő környezet milyen hatással van az egyének munkájának jelentésére és értelemteliségére. Szisztematikus irodalomkutatás módszerével 18 empirikus tanulmányt elemeztek. Azonosították az értelemteliség fő jellemzőit, legtöbben pozitív fogalmakkal társítják: pozitív értékhez, hatáshoz vagy érzéshez kapcsolják. A kutatások elsősorban negatív események hatását vizsgálták. Az eredmények alapján mind a negatív, mind a pozitív visszajelzések hatnak a munka értelemteliségének megélésére, jelentésadási folyamatot indítanak el. A munkakörnyezetnek és a vezetőnek meghatározó a szerepe van abban, hogy a negatív vagy ambivalens visszajelzések is a munka értelemteliségének növekedéséhez vezessenek. A tanulmányokban megjelenik az egyén aktív szerepvállalása, ahogyan pozitív irányba alakítja, konstruálja a munkája értelemteliségét.