Mobilities and commons unseen: spatial mobility in homeless people explored through the analysis of GPS tracking data

Šimon, Martin; Vašát, Petr; Daňková, Hana; Gibas, Petr; Poláková, Markéta

doi:10.1007/s10708-019-10030-4

Cited by 19 publications

(17 citation statements)

References 53 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Azaz a mozgás, a térbeli mobilitás lehetőségét az erőforrások elosztása, a helyek és az intézmények, valamint a szolgáltatások megközelíthetősége, a társas és társadalmi támogatás mértéke, a hatalmi és szimbolikus viszonyok, a várospolitikák egyaránt befolyásolják. Mindez különösen igaz a marginalizált népességre és annak egy szélsőségesen kirekesztett csoportjára, a hajléktalanokra (Cloke, Milbourne, Widdow eld 2003;Csizmady, Hegedüs, Vonnák 2019;Jocoy, Del Casino 2010;Kántor, Dúll 2018;Kawash 2010;May 2000;Simon et al 2019;Wacquant 2011;Wacquant, Slater, Pereira 2014).…”

Section: Elméleti Keretek: Immobilitás Lakásmobilitás Mikromobilitásunclassified

“…A cirkuláció egyfelől a lakásmobilitási mintázatokban ismétlődően előforduló helyekre és intézményekre irányítja a gyelmet, másfelől rámutat a skálaszerűen elgondolt marginalizált lakhatási formák relatív közelségére, ami a hajléktalanság kontinuumelméletének kiindulópontja (Kántor, Dúll 2018;Simon et al 2019). A cirkuláció tehát a halmozódó hátrányokkal, az erőforráshiánnyal és a sérülékenységgel hozható összefüggésbe.…”

Section: Elméleti Keretek: Immobilitás Lakásmobilitás Mikromobilitásunclassified

“…Ezért a marginalizáltság és a mikromobilitások mintá zatainak vizsgálatához -így a cirkuláció értelmezéséhez -fon tos gyelembe venni a hajléktalanság (valamint a marginalizált lakhatási helyzetek) különféle formáit, ezek kontinuitását. Az ETHOS tipológia 3 a hajléktalan -nem hajléktalan dichotómia helyett az alábbi fokozatokat, formákat különbözteti meg: fedélnélküliség (roo essness), lakástalanság/lakáshiány (houselessness), bizonytalan vagy veszélyeztetett lakhatás (insecure housing), nem megfelelő lakhatás (inadequate housing) (Kántor, Dúll 2018;Simon et al 2019;lásd még Breitner 1999). A hajléktalanság "kontinuumalapú megközelítése" (Kántor, Dúll 2018, 652.…”

Section: Elméleti Keretek: Immobilitás Lakásmobilitás Mikromobilitásunclassified

“…10 A hajléktalanság és az erős társadalmi kirekesztettség (így például a tartós munkanélküliség) önmagában is stresszhelyzetek, mentális és emlékezeti zavarok, traumák melegágya. A hosszú ideje munkanélküliek, hajléktalanok például nehezebben idézhetik fel a korábbi otthonhoz kötődő élményeket, a tartós munkanélküliek és kiszorulók másként strukturálhatják az időt 11 (Czibere 2019;May 2000;Simon et al 2019). Ebből következően esetenként számot kellett vetnem az interjúk hézagosságával, így azzal, hogy az interjúalanyok nem feltétlenül tudnak minden életeseményt, lakásállomást kronologikusan felidézni, több eseményt kihagynak, akár a traumatizáltságuk, akár mentális állapotuk, akár a szégyen, a fájdalom vagy a bizalmatlanság miatt (May 2000;Simon et al 2019).…”

Section: Módszertanunclassified

“…A hajléktalanok és a kikerülők értelemszerűen megtapasztalták a primer fedélnélküliséget. Ugyanakkor a babérligeti bérlakásokból kihulló önkényes lakásfoglalók is szenvednek a lakástalanságtól és az elégtelen lakáskörülményektől, mint ahogy a bérlők lakáskörülményei sem megfelelőek és lakhatásuk bizonytalan (ETHOS tipológia; Kántor, Dúll 2018;Simon et al 2019;lásd még Breitner 1999). Azonban többről van szó: több bérlői életútban is megtalálható a múltbeli (utcai) hajléktalanság.…”

Section: A Marginalitás éS Mikromobilitás Lokális Mintázataiunclassified

See 4 more Smart Citations

“Cseberből vederbe” – Lakásmobilitás-mintázatok egy marginalizált térben

Németh

2020

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány a marginalizáció és (im)mobilitás összefüggéseit vizsgálja egy sajátos marginalizált térben, a „Babérligetben”, ahová intézményi ellátásban részesülő hajléktalanok, hajléktalanságból kikerülők, a helyi bérlakásszektor alsó szegmenséhez tartozó bérlők és onnan kieső önkényes lakásfoglalók kötődnek. E csoportok lakásmobilitásának mintázatait Porcelli és szerzőtársai mikromobilitás fogalmából kiindulva vizsgálom. Jelen tanulmányban a mikromobilitás fogalma a különféle lakhatási formák,intézmények, illetve marginalizált terek közötti térbeli mozgásokat próbálja megragadni: kisebb léptékű, átmeneti, sokszor láthatatlan (regisztrálatlan) térbeli mozgásokat, intézmények közötti kényszerű mozgatásokat, illetve gyorsan változó lakásviszonyokat jelöl. A fogalom azt próbálja érzékeltetni, hogy az egyének jobbára cirkulálnak, többé-kevésbékényszerűen mozognak a marginalizált terek, lakhatási formák és intézmények között. Babérliget a Hannam, Sheller és Urry által definiált értelemben vett „térbeli csomópontnak” tekinthető, amely az alacsony szintű városi lakhatást biztosító funkciója miatt már a szocializmus éveiben is szervezte a marginalizált terek közötti mozgásokat. Később ez a funkció a szociális intézmények beköltöztetésével tovább bővült. Ma ebben a térben a hajléktalanszálló jelenléte, valamint a bérlakásokon keresztül az önkormányzat formálja a legerősebben a lakásmobilitási utakat és intézményhasználati stratégiákat. A Babérligethez kötődő mikromobilitások jó része az intézmények által keltett kényszerű mozgás, amelyben nem sok szerep jut a marginalizált helyzetű emberek ágenciájának. Ugyanakkor bizonyos esetekben az egyéni mozgástér bővíthetőnek látszik a térbeli és intézmények közötti mozgásokon, valamint az intézményekhez való stratégiai viszonyuláson keresztül. Összességében azonban az e térhez kötődő mikromobilitások hosszabb távon nem hatékony eszközei a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének. Bár rövid távon a segíthetik a túlélést és középtávon bővíthetik az egyéni mozgásteret, a Babérligethez kötődő empirikus eredmények azt mutatják, hogy az intézmények, a lakhatási formák, illetve marginalizált terek közötti mikromobilitások csak ritkán vezetnek a tartós térbeli-társadalmi elmozduláshoz, azaz a szó klasszikus értelemében vett(lakás)mobilitáshoz.

show abstract

Section: Elméleti Keretek: Immobilitás Lakásmobilitás Mikromobilitásunclassified

Section: Módszertanunclassified

Section: A Marginalitás éS Mikromobilitás Lokális Mintázataiunclassified

See 3 more Smart Citations

“Cseberből vederbe” – Lakásmobilitás-mintázatok egy marginalizált térben

Németh

2020

TéT

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

Can police camping ticket geographies facilitate homeless outreach? Identifying harms and people in homeless encampments

Reinhard,

Stafford

2023

GeoJournal

View full text Add to dashboard Cite

Unsheltered persons experiencing homelessness (PEH) encounter many kinds of harm, and it is often unclear what data sources can be leveraged to connect PEH to services. The present study contributes by first examining crime near encampments, and then determining the utility of police tickets to aid outreach to PEH who camp in public spaces. Using Boulder Colorado and Boulder Colorado Police Department data from November 2021 to October 2022, location quotients suggest that crime is approximately three times more concentrated near encampments identified by residents, and seven times more concentrated near encampments identified with police data. Police tickets for outdoor camping were concentrated among a small number of all ticketed persons. People ticketed most camped in the same area multiple times, and had camps established within a small number of geographically proximate locations. Results suggest outreach efforts to specific PEH could be enhanced with police camping ticket geographies, and this supports a coordinated response to homelessness.

show abstract

Modular Homes as a New Form of Accommodation to Tackle Homelessness: A Case Study From Cambridge, England

et al. 2023

View full text Add to dashboard Cite

In England, provision of temporary accommodation for people experiencing homelessness has often entailed using traditional construction approaches to deliver housing. However, recent experiments are using modular homes to provide temporary accommodation, accompanied by support services for people experiencing homelessness. Given the early nature of these trials, it is unclear what impacts these modular homes have on their occupants and how these projects in turn impact surrounding residents and businesses. We present a case study of the first modular homes for people experiencing homelessness in Cambridge, England, drawing on longitudinal interviews with the six residents occupying these homes. We found that the physical features of the homes, coupled with wrap-around support services, yielded positive short- and mid-term outcomes for occupants, including improved management of their substance use and money, skills development and readiness for employment, social relations, and a burgeoning sense of community, safety, and security. These positive outcomes have spurred wider interest, including the incorporation of modular homes as alternative temporary accommodation in the Homelessness and Rough Sleeping Strategy of Cambridge City Council, alongside a growing research interest in modular homes and other new schemes by the national government. We argue for further empirical studies of the impacts of different modular home projects, including those that admit more diverse resident cohorts and offer different accommodation types to establish a clear methodology for future modular homes projects in England and beyond.

show abstract

Mobilities and commons unseen: spatial mobility in homeless people explored through the analysis of GPS tracking data

Cited by 19 publications

References 53 publications

“Cseberből vederbe” – Lakásmobilitás-mintázatok egy marginalizált térben

“Cseberből vederbe” – Lakásmobilitás-mintázatok egy marginalizált térben

Can police camping ticket geographies facilitate homeless outreach? Identifying harms and people in homeless encampments

Modular Homes as a New Form of Accommodation to Tackle Homelessness: A Case Study From Cambridge, England

Contact Info

Product

Resources

About