Múzeumi látogatói élmény

Abstract

Jelen cikk részletes szakirodalmi áttekintést nyújt az új muzeológia paradigmájához vezető tren­dekről, a múzeumi látogatói élményről, valamint az interpretációt segítő módszerekről. A szerző az interpretációt segítő módszereket beilleszti PINE és GILMORE (1998) élménymodelljének múzeu­mi kontextusban továbbfejlesztett verziójába. Az eszképizmus dimenziójának részletes vizsgálata ugyancsak megtörténik annak változatos értelmezései alapján, valamint az edutainment gyakorla­ta is beillesztésre kerül a modellbe. A cikk előkészítésül szolgál a témában megvalósítandó primer kutatáshoz.

A történelem és a jelenkor találkozása a turizmusban: régészeti parkok összehasonlító elemzése hazai és nemzetközi példákon keresztül

“…A történelem, a különböző építészeti módok, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a digitalizációs eszközöknek, a tárgyakat, épületeket jelentéstartalommal kell felruházni, mely a modern múzeumok kulcstevékenysége [11]. A múzeumi interpretációt több olyan tényező is segíti, melyek hatnak a látogatói élményre, ezeket Bodnár a 2019-es tanulmányában vette részletesen számba [2]. Ezek közül a legfontosabb az interaktivitás, az infokommunikációs eszközök használata és az Edutainment.…”

A magyarországi látogatói elvárások változásai a múzeumokkal, látogatóközpontokkal, vár- és kastélykiállításokkal szemben (2019-2023)

“…Doyle és Kelliher (2023) a vendégélmény keletkezési folyamatának vizsgálata során felhívja a figyelmet arra, hogy a vendégélmény egy közösen kialakított folyamat eredménye, amit az örökségturisztikai helyszín és annak munkatársai, valamint a vendégek a látogatás és interpretáció során közösen alakítanak ki. Azaz akkor jó a bemutatás, ha teret engedünk annak, hogy a vendég maga alkossa meg az adott témával kapcsolatos saját élményét, a hazavitt üzenetet (Bodnár 2019) -amit tovább nehezít, hogy -ahogy a kutatás is rámutatott -a válaszadók több mint 80%-a a családjával érkezik, így az előzetes rákészülés, illetve a helyszíni élményszerzés is közös program. A közös, családi élmények létrehozásának folyamatával Melvin és munkatársai (2020) részletesen foglalkoztak.…”

A múzeumi élmény a 21. században. Bécs, Budapest és Prága versenyképessége a múzeumlátogatói értékelések tükrében

“…A szórakozni és a tanulni vágyó látogató felszívja a múzeumban megtapasztaltakat, míg az esztétikumot és az aktív bevonódást kereső elmerül azokban. Az aktív bevonást célzó múzeumi interpretáció eszközei az interaktivitás, az edutainment, a közös alkotás, az infokommunikációs technológiák, az ikonikus autenticitás, valamint a multiszenzorális élmény (Bodnár 2019). A múzeumi látogatók falk-i tipológiája megkülönbözteti a felfedezőket, a másokat kísérőket, az élménykeresőket, a szakmabelieket vagy a hobbi-látogatókat, a feltöltődőket, a kulturális affinitásúakat és a "zarándokokat" (erkölcsi kötelességtudat vagy rajongás által motivált látogatókat, Falk -Dierking 2016).…”