A tanulmány egy 2016-os kutatás eredményeit foglalja össze, ami 15 különböző méretű budapesti mú­zeum és kiállítóhely bevonásával készült. A kutatás többek között a múzeumok vezetőivel lefolytatott mélyinterjúkat és az intézmények kiállításainak megfigyelését foglalja magában. A kutatás aspektusai közé tartoznak a célcsoportok, az interpretációs módszerek, az interaktivitás, a marketing, az önkéntesek bevonása stb. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a látogatókat befolyásoló négy legfontosabb faktor a következő: központi elhelyezkedés, a múzeum történelmi épülete, a bemutatott téma általános jellege, valamint az interaktivitás szintje. Az eredmények elemzése az új muzeológia keretrendszerét vette alapul, egy olyan új paradigmáét, aminek a szempontjait a múzeumok üzemeltetése és fejlesztése kap­csán minden vezetőnek figyelembe kellene vennie. A múzeumok felelősek a társadalom érzékenyítéséért a falaik között tárgyalt jelentőségteljes témák és az ott tárolt örökség értékét illetően. Amennyiben nem fogadják el a fiatal generációk igényeihez és a XXI. század felgyorsult élettempójához igazodó szemlé­letmódot, úgy nem lesznek képesek a fenntartható működéshez és a céljaik eléréséhez megfelelő számú (bevételt generáló) látogatót vonzani.

Ezúton szeretném kifejezni hálámat azon személyeknek, akik különböző formában segítséget nyújtottak a doktori képzés véghezviteléhez, valamint a disszertáció megvalósulásához. Elsőként köszönöm Dr. Melanie Kay Smith-nek a rengeteg munkaórát, amelyet a közös konzultációval, az anyagok áttekintésével, javaslatok megfogalmazásával töltött a kutatások előkészítésének, valamint a disszertáció megírásának különböző szakaszaiban. Köszönöm Dr.Jászberényi Melindának, hogy a kezdetektől fogva támogatott, és segített eligazodnom a doktori képzés rejtelmeiben, valamint, hogy a kutatásaim megszervezésében segítséget és tanácsot adott. Ezúton fejezem ki hálámat Dr. Mitev Arielnek, aki a kvantitatív kutatásom előkészítésében és elemzésében támogatott. Köszönöm a támogatást kollégáimnak és vezetőimnek, akik lehetővé tették a hosszú évek során az egyetemi kötelezettségeim elvégzését, valamint különösen az utolsó két évben az intenzív kutatói munka megvalósítását.Hálás vagyok barátaimnak, akik éveken keresztül meghallgatták a kutatói munkához fűződő kétségekkel és sikerekkel kapcsolatos beszámolókat, és különböző formában segítették annak előrehaladását, így például cikkek átolvasása, nyelvi ellenőrzése, kérdőívezés kivitelezése, kérdőívek rögzítése.Mérhetetlen hálával tartozom a családomnak, akik éveken keresztül bíztattak, és sosem hagyták, hogy feladjam, akik folyamatosan olvasták a publikációimat, meghallgatták az előadásaimat, és akik átlendítettek a holtpontokon.Végül, de nem utolsó sorban köszönöm a vőlegényemnek -aki álmából felébresztve is tudja, hogy mi az az eszképizmus -, hogy kibírta ezt a pár évet. Támogatott a kiborulásaim esetén, együtt örült velem a sikereknek, és mindenben segített, amiben tudott, legyen az a hivatkozásjegyzék ellenőrzése, kérdőívezés vagy egyéb szervezési munka.

Jelen cikk részletes szakirodalmi áttekintést nyújt az új muzeológia paradigmájához vezető tren­dekről, a múzeumi látogatói élményről, valamint az interpretációt segítő módszerekről. A szerző az interpretációt segítő módszereket beilleszti PINE és GILMORE (1998) élménymodelljének múzeu­mi kontextusban továbbfejlesztett verziójába. Az eszképizmus dimenziójának részletes vizsgálata ugyancsak megtörténik annak változatos értelmezései alapján, valamint az edutainment gyakorla­ta is beillesztésre kerül a modellbe. A cikk előkészítésül szolgál a témában megvalósítandó primer kutatáshoz.

Visitor experience is a highly important concept in the tourism industry, which has to be taken into consideration by museums as well, to awaken the interest of their new target groups. The functions and audience of these institutions are becoming much wider than they were earlier. Among other external and internal factors, selected exhibition topics, services, applied interpretation methods and the installation design impact the opportunity of visitors to collect memorable experiences. The present article provides a detailed narrative literature review regarding museum visitor experience. The author presents the results of a systematic literature review on "escapism" as an experience dimension of Pine and Gilmore's 4E model (1998). The author's aim is to provide an overview of the new museology paradigm and the significant trends affecting visitors' attitudes and finally to insert them into a refined experience model, focusing on its escapism dimension.

No abstract