Nagyvárosok a magyar területi politikában és területfejlesztésben a rendszerváltozástól napjainkig

Abstract

A magyar városfejlődés kérdései egyre több figyelmet kapnak az elmúlt időszakban, miközben a területi politika irányai és intézményi keretei folyamatosan változnak. A dolgozatban azt járjuk körbe, hogy milyen tartalmakat kapcsolhatunk a nagyvárosfogalomhoz a magyar területi politikában és a nagyvárosok helyzete miként változott a rendszerváltozás óta. A nagyvárosok a területi folyamatok alakítói, így nem lényegtelen, hogy e komplex funkciókkal rendelkező központok milyen súllyal és iránnyal jelentkeznek a fejlesztési elképzelésekben. A térbeli folyamatok alakítása nagy időtávot igényel. A dolgozat első része a nagyvárosfogalom rétegeit mutatja be, jellemzi a regionális központ, a nagyváros, a megyeszékhely és a megyei jogú város kategóriáit. A második rész a rendszerváltozás utáni időszak gyakran változó területi politikájában keresi e központok helyét, fejlesztési hangsúlyait, a pályaíveket, azok változását.
 A rendszerváltozás utáni fejlesztési koncepciókban és területi politikában a nagyvárosok és köreik kiemelt és változatos szerepet kaptak. Megjelentek mint területi (regionális) igazgatási központok (1990–1994), a fejlesztési régiók fő- és alközpontjai (1998–2005), a növekedést generáló pólusok (2005–2008), egy elvetélt igazgatási decentralizációs kísérlet alanyai lettek (2006–2010), a megyéktől független fejlesztések központjaivá váltak (2012–2016), s napjainkra ismét a kiemelt fejlesztések térségi fókuszává váltak (Modern városok program, 2015–). A nagyvárosok számos általános fejlesztési cél mellett egyedi fejlesztési elképzelésekkel is rendelkeztek az elmúlt 30 évben. A központi és a helyi elképzeléseket több város jól összehangolta, így fejlesztésük dinamikus lett, másoknak viszont nem sikerült a harmonizáció, ami nem javította helyzetüket.
 A Budapesttel szembeni ellenpólusrendszert a városhálózatban sem a rendszerváltozás előtt, sem azután nem lehetett a nagyvárosokból vagy azok hálózatából kialakítani. A főváros nagysága, népességkoncentrációja, intézményrendszere, gazdasági irányító szerepköre, településrendszere, a magyar közgondolkodásban betöltött szerepe, nemzetközi megítélése egyedi. Mindezt fokozza, hogy a magyar politikai intézményrendszer egyközpontú, felülről, ebből az egy centrumból vezényelt. A területi szintű decentralizáció – bár több kisebb kísérlet ismert – nem valósult meg Magyarországon. A centralizált közigazgatás és nemzeti fejlesztés, a különféle állami funkciók erős központosítása miatt a nagyvárosi kör ugyan számos térségi szervező funkciót alakított ki, ám ezek nem voltak képesek a „fővárosmítoszt” ellensúlyozni.

Urban Strategic Planning from the Perspective of Well-Being: Evaluation of the Hungarian Practice

“…Second, the CA explicitly builds on the diversity of values and the diversity of citizens . It is a pluralist approach in a dual sense (Robeyns, 2005;Gasper, 2007). On the one hand, people may deem different "doings and beings" valuable.…”

A Modern városok program jelentősége a hazai városfejlődésben

“…első önkormányzati törvény értelmében az elnevezés ismételten megyei jogú városra módosult, s azt minden 50 000 főnél nagyobb lélekszámú település megkapta, így 21 megyei jogú város működött 1990-től. 1994-ben Szekszárd, majd 2006-ban Érd is -pályázat útján -elnyerte a címet (Rechnitzer 2019).…”

“…A kutatás során áttekintettük az elmúlt száz év hazai területi politikájának fejlesztési programjait, s kijelenthetjük, hogy nem található olyan nagyságrendű, a kiemelt térségszervező központokat tudatosan támogatni kívánó városfejlesztési intézkedéssorozat, mint a Modern városok program. Ráadásul a várakozások szerint a fejlesztések az egyes városokat sokkszerűen meglendíthetik, s ezáltal is megújulhatnak és gyarapodhatnak a városi-térségi funkciók (Rechnitzer 2019).…”

“…az országos közúthálózat legrosszabb állapotban lévő elemei Győr-Moson-Sopron megyében találhatók. 6 Noha a Modern városok program korábban nem látott fejlesztési csomagként segítheti a hazai legnagyobb települések modernizációját, Rechnitzer (2019) szerint ez önmagában nem eredményezi majd hazánk főváros-centrikusságának oldódását, hiszen az érintett városok nem kapnak ehhez szükséges autonómiát. A cikk elején utaltam rá, hogy a hazai településhálózat aránytalanságáért legfőképpen a trianoni döntést, majd a Nagy-Budapest koncepciót tehetjük felelőssé.…”

Modern városok programja: új fejezet a magyar várospolitikában

“…E települések körének meghatározása a Területrendezési Intézet (TERINT) 1 egyik első és legfontosabb kutatási feladata volt, amely alapján végül hetvenöt települést soroltak ide, amelyek népessége (Budapest nélkül) 1,9 millió főt tett ki (Hajdú 1989), ami majdnem megegyezik az MVP által érintett lakosok számával (1,98 millió fő). 1963-ban jelent meg az Országos településhálózat-fejlesztési tanulmányterv, amelyben a fejlesztések fókuszpontjai továbbra is a szocialista városok voltak (Rechnitzer 2018). Erre a tervre épülve készült el 1971-ben az Országos településhálózat-fejlesztési koncepció, amelynek az MVP szempontjából nézve fontos jellemzői, hogy a regionális központok fejlesztését tartotta fontosnak, valamint huszonhárom felsőfokú központot jelölt ki, amelyek szinte teljesen megfelelnek az MVP városainak (kikerült a huszonhárom város közül Baja, belekerült Érd).…”