Negative and positive predictive relationships between coping strategies and the three burnout dimensions among Hungarian medical students

Abstract

Bevezetés: Az orvostanhallgatók körében gyakori kiégés hatékony kezeléséhez és megelőzéséhez a kiégés és a stresszkezelő megküzdési stratégiák közötti kapcsolat ismerete elengedhetetlen, amelyről azonban kevés hazai adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A kiégés prevalenciájának és a megküzdési stratégiákkal való összefüggéseinek feltárása orvostanhallgatóknál. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat (N = 292), amelyben a kiégést a Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változatával, a megküzdési stratégiákat a Folkman-Lazarus-féle Konfl iktusmegoldó Kérdőívvel és az egészségtudatos magatartásra vonatkozó kérdésekkel vizsgáltuk. A kiégés megküzdési stratégiákkal való kapcsolatát lineáris regresszióval tártuk fel. Eredmények: A magas szintű kiégés prevalenciája 25-56% volt. Míg a problémaközpontú megküzdési stratégiák és a segítségkérés egyenként a kimerülés és a cinizmus védőfaktorai, addig a hatékonyságcsökkenés kocká-zati tényezői voltak. Az érzelemközpontú megküzdési stratégiák a kimerülés és a cinizmus rizikó-, míg a hatékony-ságcsökkenés védő tényezői voltak. Az egészségtudatos magatartás a kimerülés védő-és a hatékonyságcsökkenés kockázati faktora volt. Következtetések: A kiégés hatékony kezelése a legjellemzőbb kiégési dimenziót célzó megküz-dési stratégiák alkalmazásával érhető el. Orv. Hetil., 2014, 155(32), 1273-1280.Kulcsszavak: kiégés, orvostanhallgatók, megküzdési stratégiák, dohányzás, fi zikai aktivitás Negative and positive predictive relationships between coping strategies and the three burnout dimensions among Hungarian medical studentsIntroduction: Effective management and prevention of widespread burnout among medical students in Hungary require thorough understanding of its relations to coping strategies, which lacks suffi cient data. Aim: To explore the prevalence of burnout and its relations to coping strategies among medical students. Method: Cross-sectional study with 292 participants. Burnout was assessed by the Maslach Burnout Inventory-Student Survey. Coping strategies were evaluated by the Folkman-Lazarus Ways of Coping Questionnaire and questions about health-maintenance behaviours. Associations between burnout and coping strategies were explored with linear regression analyses. Results: The prevalence of high-level burnout was 25-56%. Both problem-focused coping and support-seeking were protective factors of exhaustion and cynicism, however, they predicted reduced personal accomplishment. Emotionfocused coping predicted exhaustion and cynicism and correlated negatively with reduced personal accomplishment. Health-maintenance behaviours were protective factors for exhaustion and predicted reduced personal accomplishment. Conclusions: Deployment of coping strategies that target the most prevalent burnout dimension may improve effective management of burnout.

A qualitative study of mentors’ perceptions and experiences of a near-peer mentoring program for medical students

“…No wonder medical students compared to the general population demonstrate an increased prevalence of poor mental health with high rates of stress, anxiety, distress, depression, burnout, and suicidal thoughts (Dyrbye et al, 2006;Dyrbye et al, 2009;Győrffy et al, 2013;Grant et al, 2015;Rotenstein et al, 2016;Heinen et al, 2017;Moutinho et al, 2017;Torales et al, 2019;Wilkes et al, 2019;Aziz et al, 2020;Jordan et al, 2020;Kaewpila et al, 2020;Rajapuram et al, 2020;Cho and Lee, 2021;Tlili et al, 2021;Whistle, 2021;Langness et al, 2022). According to the national and international literature, the prevalence of burnout syndrome can be as high as 50% among medical students (Dyrbye et al, 2006;Ádám and Hazag, 2013;IsHak et al, 2013;Ádám et al, 2014;Dyrbye and Shanafelt, 2016;Tlili et al, 2021). The learning environment characteristics influence student burnout greatly (Dyrbye et al, 2009), for example, academic workload, time constraints, examination burden, and participation in dissection practices (Sándor et al, 2015).…”