No paradigm to mobilize: the new mobilities paradigm is not a paradigm

Randell, Richard

doi:10.1080/23800127.2018.1493063

Cited by 12 publications

(5 citation statements)

References 52 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Az új mobilitási paradigma egyes kritikusai szerint felmerül a kérdés, hogy ha a rendszerelméletek és a komplexitáselméletek, amelyekre az új mobilitási paradigma nagymértékben támaszkodik, már önmagukban választ kínálnak a felvetett problémákra és a megváltozott társadalmi környezet kihívásaira, akkor vajon miért van szükség az új mobilitási paradigmára (Ferentzy 2009, Randell 2020. Ezt tekintetbe véve az új mobilitási paradigma inkább egyfajta hibrid komplexitás-vagy rendszer-elméleti paradigmának tekinthető, amely a mobilitásokra fókuszál.…”

Section: Mobil Társadalomelmélet?unclassified

“…Ezt tekintetbe véve az új mobilitási paradigma inkább egyfajta hibrid komplexitás-vagy rendszer-elméleti paradigmának tekinthető, amely a mobilitásokra fókuszál. Tehát ilyen értelemben az új mobilitási paradigma valójában nem is paradigma (Randell 2020). A korábbiakban leírtakat figyelembe véve jogosnak tűnik ez a felvetés.…”

Section: Mobil Társadalomelmélet?unclassified

See 1 more Smart Citation

Mobil szociológia?

Zsinka

2024

szocszemle

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány célja az új mobilitási paradigma néven ismert interdiszciplináris irányzat bemutatása és kritikai kiértékelése, különös tekintettel arra a programra, amelyet John Urry fogalmazott meg a szociológia megújítása céljából. Urry írásaiban amellett érvel, hogy a 21. században jelentkező olyan tendenciák, mint a technológiai újítások révén egyre fokozódó mobilitás, a növekvő hálózatosodás, hibridizáció és komplexifikáció, indokolttá teszik a korábbi területiség-központú megközelítés felülvizsgálatát, és olyan konceptuális keretek és módszertani eljárások kialakítását, amelyek alkalmasak lehetnek a társadalmi élet átalakuló formáinak tanulmányozására. Jelen írás e program összefoglalását követően először elméleti, majd módszertani szempontból értékeli az Urry és szerzőtársai által javasolt újításokat, azután az irányzat folyóiratában, a Mobilitiesban 2006 és 2023 között megjelent tanulmányok áttekintésével vizsgálja a mobilitási fordulat hatását. A tanulmány mindezek alapján amellett érvel, hogy az új mobilitási paradigma képviselői által kínált elméleti és módszertani megfontolások hiányosságaik ellenére sok tekintetben gazdagíthatják a szociológiai kutatások eszköztárát, és elősegíthetik bizonyos társadalmi jelenségek árnyaltabb értelmezését, de egységes paradigmáról nem beszélhetünk. Az Urry által kidolgozott elméleti szintézis nagymértékben épít más szerzők műveire, és úgy tűnik, hogy a megközelítés újdonsága sok esetben inkább az általa hivatkozott elméletek sajátja. A vizsgált folyóiratcikkek alapján arra lehet következtetni, hogy Urry elméleti-módszertani programja a kritikai mobilitáskutatás területén sem vált egységesen elfogadott értelemzési keretté.

show abstract

Section: Mobil Társadalomelmélet?unclassified

Mobil szociológia?

Zsinka

2024

szocszemle

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…En contraposición a los estudios mayoritarios relacionados con la movilidad, podemos encontrar autores como Randell (2018) que exponen como la denominación que se le atribuye al "paradigma de la movilidad" es confusa y errónea. Para el autor, se estaría hablando de un sistema teórico que aborda un paradigma con una perspectiva que incluye la movilidad.…”

Section: Paradigma De La Movilidad Y Rumanos En Europa Occidentalunclassified

Movilidad laboral de rumanos en Andalucía

Gutiérrez-Sánchez,

Diz-Casal

2023

Cuad. relac. labor.

View full text Add to dashboard Cite

Este artículo de corte cualitativo tiene como objetivo examinar las condiciones laborales y de movilidad de personas procedentes de Rumanía en Andalucía, analizando las estrategias y medios de vida empleados desde su llegada a esta región. La información procede de 42 entrevistas semiestructuradas en profundidad a personas entre 18 y 51 años. Este artículo hace dos aportaciones. En primer lugar, desarrolla el paradigma de la movilidad partiendo de las experiencias de vida. En segundo lugar, los hallazgos muestran las dificultades existentes para el colectivo de estabilizar su situación laboral en el tiempo, lo que les conduce a realizar desplazamientos por toda la región.

show abstract

“…In this paradigm the term "mobilities" is used in a broad sense and includes not only existing and potential physical movements, but also movements of pictures and information (Sheller and Urry, 2006, p. 212). Despite some critics of this approach (for example, Randell, 2020), it stimulated further mobility studies in the context of the European refugee crisis (Schorpp, 2016) and development of the politics of mobility (Cresswell, 2010). Additionally, there are numerous studies devoted to current problems of mobility regulation (Filipec and Macková, 2019;Fujita, 2018;Hlaváčková and Macková, 2020;Pankratz et al, 2018).…”

Section: Literature Reviewmentioning

confidence: 99%

Population’s Mobility Under Pandemic Conditions. Evidence from Ukraine (Lviv Region)

Ryndzak

Vilchynska

2022

SJPS

View full text Add to dashboard Cite

High level of population’s international mobility has become an important feature of the modern globalized world. The COVID-19 pandemic significantly affected the intensity, course and direction of global migration processes, but it did not stop them completely. But do the pandemic-related restrictions have any impact on potential mobility? This article provides the comparative analysis of labor and potential territorial population’s mobility before and during the pandemic. It is based on the results of the sociological panel survey of the unemployed population in Lviv (2013–2016, 2018–2021). Our findings show that the COVID-19 pandemic has not only reduced the share of those who had real plans to international migration but also has influenced potential territorial mobility generally. At the same time, changes in labor mobility were not statistically significant, because they were detected only in one parameter and related to the first year of the pandemic. Conducting such study in other regions or population groups would give an interesting comparative analysis. Monitoring potential mobility can be a good base for developing effective measures of migration policy.

show abstract

No paradigm to mobilize: the new mobilities paradigm is not a paradigm

Cited by 12 publications

References 52 publications

Mobil szociológia?

Mobil szociológia?

Movilidad laboral de rumanos en Andalucía

Population’s Mobility Under Pandemic Conditions. Evidence from Ukraine (Lviv Region)

Contact Info

Product

Resources

About