O herói épico

Abstract

A navegação consulta e descarregamento dos títulos inseridos nas Bibliotecas Digitais UC Digitalis, UC Pombalina e UC Impactum, pressupõem a aceitação plena e sem reservas dos Termos e Condições de Uso destas Bibliotecas Digitais, disponíveis em https://digitalis.uc.pt/pt-pt/termos.Conforme exposto nos referidos Termos e Condições de Uso, o descarregamento de títulos de acesso restrito requer uma licença válida de autorização devendo o utilizador aceder ao(s) documento(s) a partir de um endereço de IP da instituição detentora da supramencionada licença.Ao utilizador é apenas permitido o descarregamento para uso pessoal, pelo que o emprego do(s) título(s) descarregado(s) para outro fim, designadamente comercial, carece de autorização do respetivo autor ou editor da obra. Na medida em que todas as obras da UC Digitalis se encontram protegidas pelo Código do Direito de Autor e Direitos Conexos e demais legislação aplicável, toda a cópia, parcial ou total, deste documento, nos casos em que é legalmente admitida, deverá conter ou fazer-se acompanhar por este aviso. O Herói Épico Autor(es):Nagy, Gregory; Neto, Félix Jácome (trad.) Gregory NagyAutores Gregos e Latinos -Série Ensaios Palavras-chave épica, herói, Homero, Gilgamesh, Enkidu, Arjuna, Eneias AbstractThe words "epic" and "hero" both defy generalization, let alone universalizing definitions. Even as general concepts, "epic" and "hero" do not necessarily go together. While recognizing these difficulties, this presentation explores the most representative examples of ancient poetic constructs generally known as "epic heroes," focusing on Achilles and Odysseus in the Homeric Iliad and Odyssey. Points of comparison include Gilgamesh and Enkidu in the Sumerian, Akkadian, and Hittite cuneiform records; Arjuna and the other Pāṇḍava-s in the Indic Mahābhārata; and Aeneas in the Aeneid of the Roman poet Virgil.

A jogklinikai módszertan, különös tekintettel az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország jogászképzésében betöltött szerepére

“…A francia modell főbb jellemzője, hogy központilag irányított, autonómiával nem rendelkező jogi iskolák alakultak, amelyek fő célja továbbra is az uralkodó hatalom hivatalnokrétegének képzése volt. 83 A német irányzat elsődleges célja szintén az állami irányításhoz szükséges szakképzett réteg képzése volt, ám a franciával ellentétben a filozófia, az elméleti oktatás itt hangsúlyosabb szerepet kapott. 84 Napjainkban is érezhetőek e fejlődés hatásai, hiszen Németországban egy általános, elméleti alapokon nyugvó jogászképzés alakult ki, amelyben a szükséges vizsgák letételét követően a végzett jogász bármely jogi pályán elhelyezkedhet, szemben a francia módszerrel, amelynél egy általános jogi végzettség után komoly specializáció szükséges ahhoz, hogy egy adott jogász professziót ellásson a végzett hallgató.…”