Óvodás gyermekrajzok vizsgálata a három narratív rajz képalkotó fel-adatsorral

Abstract

Kutatásunk célja 3-6 évesek vizuális alkotóképességének leírása és a vizuálisképességrendszer képalkotásban szerepet játszó elemeinek összevetése a korosztályról szóló korábbi szakirodalommal. A kutatás része az Európai Vizuális Műveltség Hálózat (European Network for Visual Literacy, ENViL) kutatássorozatának, amely 2012-2013-ban az Európai Unió támogatásával kidolgozta a Közös Európai Vizuális Képesség Keretrendszert (Common European Framework of Reference for Visual Literacy, vö. Wagner & Schönau, 2016, magyar összefoglaló: Kárpáti & Pataky, 2016. A keretrendszer sajátossága, hogy a vizuális részképességeket kapcsolatba hozza a mindennapi élethelyzetekkel, és nem teszthelyzetekben, hanem autentikus módon, használat közben vizsgálja. Tanulmányunk második szerzője narratív feladatsort készített, amely három, a képi nyelv használatát igénylő helyzetben ad módot a gyermekrajzok vizsgálatára hagyományos és digitális képalkotó környezetben. A feladatsort 3-10 éves korig próbáltuk ki, ez a tanulmány az óvodások vizuális nyelvének jellemzőit mutatja be hagyományos rajzeszközökkel készült alkotások elemzésével. Óvodások rajzainak jellemzői: egyéni, kulturális és univerzális jegyekA vizuális képességek rendszere alkotó és befogadó jellegű részképességekre bontható. Alkotói részképesség például az ábrázolás és az ábraolvasás képessége, a képi kifejezés és vizuális élmény, a téralkotás és a térszemlélet. Az alábbi szakirodalmi áttekintésben mérföldkőként egy-egy karakteres elemet említünk a témánk megalapozásához.A képi nyelv kialakulásának első, alapvető jelentőségű korszaka a firkálás. Értékére Magyarországon viszonylag későn, az 1970-es években figyelt fel Székácsné Vida (1982). Neki köszönhető, hogy az óvodai nevelési programban megjelent a szabad, kötetlen kísérletezés a nyomhagyó eszközök széles körével: a firkálás. Korábban az ábrázolási konvenciók elsajátítása már az óvodában elkezdődött, a rajzlapon az alapvonal kijelölése és a papírból kivágott sémák, a részletes táblai mintarajz -ezek a 19. századból örökölt segédeszközök -megszokottnak számítottak. Székácsné Vida -akárcsak a nemzetközi szakirodalomban Kellogg (1969) -felismerte a szabad rajzoló mozgás jelentőségét a képi repertoár alapját képező jelek, a grafémák kialakulásában.

A vizuális kommunikációs képesség online diagnosztikus mérése 4-6. évfolyamon

“…A későbbiekben a méréseket kiterjesztették tágabb életkori intervallumokra, és a fókuszban továbbra is a térszemlélet fejlődése állt (Frei L-né, 2004;Kárpáti & Pethő, 2012). A számítógép-alapú mérések előnyeit felismerve napjainkban is több vizuális képességeket mérő kutatás zajlik online közegben (Gaul-Ács & Kárpáti, 2018;Kárpáti, Babály, & Simon, 2015;Tóth, Kárpáti, & Molnár, 2017). A technológiai alapú tesztelés pozitívumaihoz sorolható az adatfelvétel, a rögzítés és a kiértékelés egyszerűsödése, a költséghatékonyság, a hatékonyabb időfelhasználás, a komplexitás lehetősége, a nyomon követhetőség és az objektivitás növekedése (Molnár, Turcsányi-Szabó, & Kárpáti, 2020).…”

A vizuális kommunikáció tudáselemei, alkotói részképességeinek fejlesztése és értékelése

“…A technikai eszközök előnye, hogy felgyorsítja a lineáris modell szerinti képességfejlődést, ám hátránya, hogy leszoktat a saját képi jelek és jelcsoportok kialakításáról. Ezért a vizuális nevelésben mindig párhuzamosan kell megtanítanunk a szabadkézi rajz és a számítógépes grafika alapjait (Gaul-Ács & Kárpáti, 2018).…”

A színpercepció és színértelmezés online értékelési módszerei és vizsgálati eredményei 6-13 éves korban

“…A vizsgálat eredménye alátámasztotta, hogy a színhasználat, többek között a színek értelmezése az 1-9. osztályokon fejlődő és fejleszthető vizuális képességszerkezet. A színhasználat fejlődését alátámasztja Gaul-Ács és Kárpáti (2018) tanulmánya is, amely óvodáskorú gyermekeket vizsgálva igazolta a fejlődését 3-tól 6-7 évesek között. A tanulmány a vizuális képességek komplex szerkezetét mérte fel alkotó feladatokkal és feltárta a nemek közötti különbségeket.…”

“…A tanulmány a vizuális képességek komplex szerkezetét mérte fel alkotó feladatokkal és feltárta a nemek közötti különbségeket. A lányok egyértelműen jobban teljesítettek mind a teljes, mind a résztesztek szintjén (Gaul-Ács & Kárpáti, 2018). A többi háttérváltozóra vonatkozó vizsgálatok közül kiemelkedik Csapó és Varsányi (1995) eredménye, miszerint a rajzfejlődést nem befolyásolja semmilyen háttérváltozó.…”

“…A színjelentéssel kapcsolatos eddigi ismereteink szerint feltételezzük, hogy ennél a részképességnél is jelentős különbségek lesznek (Gaul-Ács & Kárpáti, 2018;Willson, Falcon & Martinez, 2014). Ezen kívül a nemekre vonatkozóan is feltételezünk jelentős különbségeket.…”