No abstract

No abstract

Bauhaus, the German arts and crafts college, is 100 years old this year. One of the revolutionary features of its pedagogical programme was the methodology of teaching about colour, elaborated by Johannes Itten and Paul Klee, leading Bauhaus masters, and further developed by their disciples, Joseph Albers and György (George) Kepes. This methodological legacy is continued in a curriculum innovation experiment in art education that is currently being piloted in primary and secondary schools of Hungary. Developing colour perception, creation and communication are basic components of our curricular modules. In this article, we show the development of colour perception of 7,087 students in two age groups: 7–8.8 and 12–13.5 years, tested through arts‐based tasks in an interactive, online platform. Evolution of colour sensitivity, recognition of colour and form, colour memory and decoding the meaningof colours will be shown and the relevance of the results for arts education indicated.

A színek befogadása és a színnel való alkotás a vizuális nevelési programok egyik fontos komponense világszerte. 2018-ban a Nemzetközi Színtani Társaság magyar részvételű Oktatási Szakosztálya kutatási programot kezdeményezett, amelyben a színek oktatásának eredményességét vizsgálják a közoktatásban. Tanulmányunk egy nemzetközi használatra alkalmas, a színpercepció és színértelmezés mérésére fejlesztett online teszt használatának lehetőségét mutatja be kisiskolás korban. A rajzpedagógusok munkáját segíteni hivatott mérőeszköz tartalmi kereteinek ismertetése (Tóth, 2017) után bemutatjuk a pilot vizsgálatokat követő (Tóth, Molnár és Kárpáti, 2017) nagymintás adatfelvétel főbb eredményeit. A mintavételben 142 iskola második osztályú tanulója vett részt (N=4183, M_age=8,80). A tesztet az eDia online értékelési platformon keresztül szerkesztettük, majd közvetítettük ki. A 48 itemes mérőeszköz belső konzisztenciája magas volt (α=.83). A strukturális egyenleteken alapuló elemzések rámutattak, hogy a vizuális képességek színérzékeléssel és színértelmezéssel kapcsolatos komponensét a következő négy részképesség alkotja: színérzékelés, szín-és formafelismerés, színmemória és színjelentés. Ez az eredmény alapja lehet egy hatékonyabb színoktatási tanterv-rész kidolgozásának, a tanítandó tartalom, a fejlesztési területek és az iskolai korosztályokhoz kötött eredménycélok és a pontosabb meghatározásának. A színpercepció és színértelmezés mérésére kidolgozott online teszt már az iskolakezdő szakaszban is alkalmazható, gyors és objektív visszacsatolást biztosít a pedagógusoknak tanulóik teljesítményéről egy, a munka világában és a magánéletben egyaránt alapvető jelentőségű képességterületeken.

A disszertációban bemutatásra került kutatássorozat célja a 2. és 7. évfolyamon tanuló diákok színpercepció és színértelmezési képessége fejlettségi szintjének és fejlődésének feltérképezése, a képesség működésének leírása. A fejlesztés során kidolgozásra került egy iskolai környezetben könnyen használható online mérőeszköz-rendszer. A kutatásban összesen 7087 általános iskolás tanuló vett részt (fiúk aránya: 49,7%). Az elemzések során alkalmaztunk klasszikus, illetve valószínűségi tesztelméleti eszközöket, továbbá a strukturális egyenletek módszerét. A kidolgozott tesztek megbízhatósági értéke Cronbach-α=0,85 és 0,92 között mozgott. A konstruktum validitás vizsgálatok alapján elmondható, hogy a vizsgált konstruktum részképességei összefüggenek, mégis mind a négy részkomponens más képességelemek mérését valósítja meg, melyek egymással nem felcserélhetők. A szakirodalom alapján kidolgozásra került négydimenziós modell mind a második (Khí-négyzet=1275,7, df=6, p<0,001), mind a hetedik évfolyamon (Khí-négyzet=363,0, df=6, p<0,001) megerősítésre került, azaz a színpercepció és színértelmezés képességmodellje egy négydimenziós konstruktum: színérzékelés, szín-és formafelismerés, színmemória és színjelentés. Az invarianciavizsgálatok alátámasztották, hogy a képesség szerkezete az évek előrehaladtával változik. A háttérváltozókra vonatkozó elemzések nem jelöltek ki olyan háttérváltozót, amely komoly meghatározó erővel bírna a vizsgált képesség fejlettségi szintje tekintetében. A kutatómunka során végzett elemzések alapot képezhetnek egy hatékonyabb színoktatási tanterv-rész kidolgozásának, a tanítandó tartalom, a fejlesztési területek és az iskolai korosztályokhoz kötött eredménycélok pontosabb meghatározásának.