Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői

Abstract

Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői Összefoglaló: A nem anyagi kultúra meghatározó fontosságú a gazdasági életben, így a pénzügyi piacok működése során is. A pénzügyi piacok termékei jellemzően kölcsönösen előnyösek minden fél számára, így mindenképpen negatívan hat a gazdasági fejlődésre, ha egyes termékek kulturális okokból indokolatlanul a háttérbe szorulnak. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap a pénzügyi műveltség mérése, illetve fejlesztése. A tanulmány bemutatja a nem anyagi kultúra alapvető területeit. Pénzügyi kultúrája nem csak az ügyfeleknek van, hanem a kínálati oldal szereplőinek is. Annak ellenére, hogy a pénzügyi kultúrának és a pénzügyi műveltségnek vannak közös területei, mindkét kategória rendelkezik kizárólagos területekkel is. Ebben az összefüggésben kizárólag a kultúrának a részét képezik a közösség által osztott értékek, hitek, illetve a normák és attitűdök. Az egyéni pénzügyi szakismeretek és attitűdök a pénzügyi műveltség kizárólagos részei. Akár az egyéni, akár a közösség által is osztott attitűdök létrejöttében és fennmaradásában hangsúlyos a szerepe az értékeknek, különösképpen a hiteknek. A pénzügyi kultúra fejlesztése során kell számolni a hitekkel, sztereotípiákkal. Ugyanakkor új hitek létrejöttére, illetve megerősítésére is törekedni szükséges. Mindezekben fontos szerepe van a pénzügyi piacok kínálati oldalának, illetve a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak, továbbá az Állami Számvevőszéknek, valamint a legtágabb értelemben vett oktatási rendszernek. 1

A Pénzügyi Kultúra És Tudatosság Meghatározása És Magyarországi Helyzete

“…[1] 2018-ban az OECD kicsit módosított a pénzügyi műveltség fogalmán, mely szerint a "pénzügyi műveltség a szükséges tudás, tudatosság, attitűdök és magatartás kombinációja annak érdekében, hogy az egyén megfelelő pénzügyi döntéseket hozhasson, hogy így önmaga számára pénzügyi jólétet biztosíthasson." [8] Johnson és Sherraden már 2007-ben felhívta a figyelmet arra, hogy felnőtt egy olyan generáció, mely a konjunkturális jólét miatt nem tanult meg bánni a pénzzel, nem tud, és nem is akar takarékoskodni, hiszen azt látta, tanulta, hogy minden hitelekkel. Ezért célszerű a fiatalabb nemzedéket is bevonni a családi pénzügyi döntések meghozatalába, melyet az pénzügyi irányultságú tárgyak, ismeretek tanulása során értenek meg.…”

“…Sajnos ez a "gyorstalpaló" nem a legjobb módszer -bár jobb, mint a semmi -a leghatékonyabb, a legnagyobb hatású az akár évekig tartó, lassú tempójú oktatás. [8] Folke és kutatótársai 2019-ben elindítottak egy 35 kérdésből, illetve feladatból álló kutatást, mely többek között a matematikai képességet, a számológép használatát, nemet és a társadalmigazdasági státusz vizsgálta, mint kulcsfontosságú előrejelzőket a pénzügyi műveltséggel kapcsolatban. Az eredmények kiértékelése alapján elmondható, hogy a pénzügyi kultúra és tudatosságra irányuló oktatással a fiatalabb népességet célszerű megcélozni, mivel a jelentősebb pénzügyi döntések az élet korai szakaszában születnek, és ez például a továbbtanulás finanszírozása esetében nagy összegeket jelenthet.…”

Könyvtárak és a pénzügyi kultúra 1. rész Keretrendszer

“…A pénzügyi kultúra fejlesztésének terén számtalan hit és attitűd érhető tetten, amelyek sokszor múltbéli tapasztalatokon alapulnak, olykor nem is sajátokon. 12 Az emberek gondolkodásának megváltoztatása, a fejlődés megindítása nem könnyű feladat. Ezzel összhangban a magyar könyvtárosok számára egy olyan elemzéssel szeretnénk sorozatunkat útnak indítani, amely tevékenységre inspirál és arra ösztönöz, hogy a jó tapasztalatok megosztásában is előrébb léphessünk.…”

Az olvasói műhelymunka mint az olvasóvá nevelést segítő eljárás : Kvalitatív vizsgálat tanító szakos hallgatók körében

“…További vizsgálatok arra világítanak rá, hogy összefüggés lehet az olvasás-szövegértésből nyújtott teljesítmény és az olvasástanítási módszer (Adamikné, 1999), az olvasási stratégiák alkalmazása (Csíkos & Steklács, 2006;Józsa & Steklács, 2009;Jobbágy, 2012), valamint az olvasási motiváció és komponensei (Szenczy, 2010) között. A kulturális háttér is lényeges szerepet játszik az olvasáshoz való viszony tekintetében, például az olvasással kapcsolatos -jelentős részben szocializáció révén szerzett és osztott -hitek (Csorba, 2020).…”