pilóta nélküli légijárművek alkalmazásának légiközlekedés-biztonsági kérdései - A kiemelt kutatási terület eredményeinek bemutatása

Abstract

Napjainkban, egymástól függetlenül több nemzetközi légiközlekedési- és repülésbiztonsági szervezet, valamint nemzei hatóság kutatja a – repülésben egyre nagyobb szerephez jutó – pilóta nélküli légijárművek (Unmanned Aerial Vehicle – UAV) repüléseinek szabályozási kérdéseit. Választ keresnek arra, hogy miként lehetne ezeket az intelligens eszközöket még nagyobb biztonsággal üzemeltetni a jelenlegi és a várható légi forgalomba. Magyar légiközlekedési szakemberek egy csoportja, Európai Uniós források felhasználásával már közel két éve folytat kutatásokat e területen. E kutató csoportba dolgozó szerzők a cikkükben ismertei k a légi robotok alkalmazásában rejlő kockázatokat, bemutatják az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 számú „Krii kus infrastruktúra védelmi kutatások” nevű kutatási program részét képező, az UAV-k alkalmazásának jogszabályi környezetét vizsgáló projektet. Részletezik a kiemelt kutatási terület vizsgálatával elérendő céljaikat, az eddig elért-, valamint a várható eredményeiket.

Pilóta nélküli légi járművek repülésbiztonsági kérdései és az azokra adható technikai megoldások lehetőségei

“…2019-ben megjelentek az Európai Unió rendeletei, amelyek valójában csak keretrendszert adtak a drónszabályozás nemzeti érdekeltségű kidolgozásához 2 . A magyarországi drónhasználattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó szabályozást 2021. február 10-től kell alkalmazni.…”

“…a pilóta vezette és pilóta nélküli légi Járművek komBinált alkalmazása katonai és civil területen Katonai szempontból számos szakirodalomi forrás bizonyítja, hogy az UAV-rendszerek katonai műveletekben történő felhasználása milyen széles skálát mutat [2] [3], itt Bárány Dániel* -Rembeczki Szabolcs** Pilóta nélküli légi járművek repülésbiztonsági kérdései és az azokra adható technikai megoldások lehetőségei DOI: 10.23713/HT.56.4.09 megemlíthetjük a hírszerzést, a felderítést, különböző katonai célpontok elfogását, azonosítását, követését, harctéri károk értékelését, az elektronikai hadviselés és a kiber műveletek támogatását, fegyverek hordozását, különböző technikával kivitelezett célmegjelölést, célátadást, légterek használatának akadályozását, különböző improvizált elektronikai harci töltetek és egyéb veszélyes anyagok célba juttatását, és még számos más stratégiai, műveleti és harcászati szinten jelentkező feladatok végrehajtását 3 .…”