Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VII.

Abstract

This paper lists supplementary data to the recently published Atlas Florae Hungariae, mostly from various parts of Transdanubia and the Great Plain. The list includes 73 plant species with at least one new occurrence previously not shown on their grid-based range map, as well as data confirming old records or correcting erroneous distribution data. The actual habitats where the plants occur are characterized by their corresponding ÁNÉR codes.

Kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez

“…Hazánk fl órájának a közép-európai fl óratérképezési rendszerben (Niklfeld 1971) történő feltárása a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza , a továbbiakban Atlasz) megjelenésével új lendületet kapott, a térképek láttán sokan ébredtek rá elfekvő adataik értékére, illetve kezdtek célirányos adatgyűjtésbe. Az elmúlt néhány évben sorra jelentek meg a fl orisztikai adatközlő művek, melyek egy része országos merítésű (vagy legalább több régiót átfogó, például Mesterházy és Kulcsár 2015, Király et al 2015, Táborská et al 2015, Aradi et al 2017, Kevey 2017, Lukács et al 2017, Erdős et al 2018, Király és Király 2018, Kevey 2018, mások regionálisak vagy lokálisak (egy alapmezőnegyedtől néhány kistájig terjedő; például Nagy 2015, Schmidt 2015, Schmotzer 2015, Takács és Löki 2015, Somlyay et al 2016, Virók et al 2016, Matus és Balogh 2017, Vas és Tóth 2018. Közleményünk az adatközlések sorába illeszkedik, hazánk több tájáról, összesen 330 edényes növényfaj kapcsán közlünk az Atlaszhoz képest új elterjedési adatokat.…”

A belső-somogyi homokvidék égerlápjainak cönológiai vizsgálata (Carici elongatae-Alnetum glutinosae W. Koch 1926)

“…Áttekintésében Lájer (1998) is közöl felmérési adatokat. Összefoglaló munkájában Kevey (2008) említést tett, hogy maga is készített cönológiai felvételeket Belső-Somogyban.…”

“…Klaszszikus cönológiai felvételeket készítettünk (Becking 1957, Braun-Blanquet 1964, melynek során százalékos borításbecslést alkalmaztunk. A fajok esetében Király (2009), a társulásnál pedig Borhidi & Kevey (1996) ill. Kevey (2008) nevezéktanát követtük. Mohák-Juhász Magdolna és Márkus andrás 44 ra általában nem terjedt ki a felmérés, de két mohafaj (Leucobryum glaucum, Sphagnum palustre) borítási értékeit feljegyeztük.…”

A Sárvíz mente (Mezőföld) növényföldrajzi kutatásának eredményei I. Florisztikai adatok

“…A hatvanas évek óta megjelent, a területre vonatkozó botanikai tárgyú dolgozatok száma ismereteim szerint egyetlen egy (TAKÁCS & TAKÁCSNÉ 2000). Ezen kívül csupán a terület egy-két pontjáról származó néhány florisztikai adat (például KEVEY 1985, 2017, 2018, BARINA 2008, CSIKY et al 2020, LENDVAI 2021 és az egyetlen őshonos erdőmaradvány cönológiai felvételi anyaga (LENDVAI et al 2014) látott napvilágot.…”