Price and income convergence and the dynamic Penn effect in Central and Eastern Europe

Degler, Moritz; Stæhr, Karsten

doi:10.1007/s10644-019-09248-6

Cited by 5 publications

(2 citation statements)

References 29 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A nominális konvergencia kifejezést tehát a megszokottól (például az úgynevezett maastrichti nominális konvergenciakritériumoktól) eltérő értelemben használom: nem az inflációs ütemeknek és nem a nominális kamatoknak valamely referenciaszinthez való konvergenciájaként, hanem makrogazdasági aggregátumok azonos valutában, folyó áron mért szintjeinek közeledéseként. Mivel az is előfordul, hogy a nominális és az az árszintfelzárkózás terminusokat azonos értelemben használják (például Degler & Staehr, 2021), hangsúlyozom, hogy ebben az írásban az árszintfelzárkózást a nominális konvergencia egyik -a reálkonvergenciát kiegészítő -összetevőjeként értelmezem.…”

Section: Bevezetésunclassified

A nominális felzárkózás időben változó összetevői: reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között

Oblath¹

2021

Külgazdaság

View full text Add to dashboard Cite

Az országok közötti jelentős fejlettségi különbségek árszintkülönbségekkel járnak együtt, és a fejlettségi szintek közeledését – a reálgazdasági konvergenciát – hosszabb távon az árszintek közeledése kíséri. Bár az egy főre jutó GDP-szintek piaci árfolyamon történő, vagyis nominális összehasonlítása alkalmatlan a fejlettségi különbségek és az országok közötti reálgazdasági közeledés kifejezésére, a relatív nominális szintek változásának reál- és árösszetevőre való felbontása megmutatja, hogy egy fejletlen ország nominális felzárkózása mennyiben származik abból, hogy az előállított javak egy főre jutó mennyisége relatíve bővült, illetve abból, hogy a javak, azonos pénzben kifejezve, viszonylag megdrágultak. A relatív nominális változások az országok közötti keresztmetszeti, illetve időbeli összehasonlításra szolgáló statisztikák alapján egyaránt felbonthatók ár-, illetve reálösszetevőre, amelyek az Európai Unió (EU) több tagországára nézve eltérő jelzéseket adnak a viszonylagos ár-, illetve reálfelzárkózás alakulásáról. Az alternatív felbontások eredményei azonban megegyeznek abban, hogy az EU közép- és kelet-európai tagországainak gyors nominális felzárkózása 1995 és 2008 között nagyobb részben az euróban kifejezett árszintfelzárkózáshoz (a valuták reálfelértékelődéséhez) köthető. A 2008 utáni időszak nominális elakadása a relatív árszintfelzárkózás megtorpanásának/megfordulásának tulajdonítható: a GDP/fő-vel mért reálfelzárkózás lassult ugyan, de nem állt meg.

show abstract

Section: Bevezetésunclassified

A nominális felzárkózás időben változó összetevői: reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között

Oblath¹

2021

Külgazdaság

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…In the past, the real appreciation was to a large extent reflected in an appreciation of the nominal exchange rate. However, with the euro adoption, this channel was no longer available and the catch-up process showed up as higher inflation rates (Degler & Staehr, 2019;Hüfner & Koske, 2008, p. 5;Pietrucha, 2015, pp. 39-40).…”

Section: Literature Reviewmentioning

confidence: 99%

Contributions to inflation after euro adoption: the case of Central and Eastern European countries

Kotliński

2020

EiP

View full text Add to dashboard Cite

Motivation: Based on theory, the introduction of a single currency should cause a decrease in transaction costs, which in effect should lead to a drop in consumer prices. However, there is a common perception that the introduction of the single currency is conductive to excessive price increases with this providing a sufficient justification against the introduction of the euro. People subjectively estimate information on a certain economic phenomenon, and that estimation may not necessarily correspond to facts. The discrepancy between perceived inflation and its actual level in the new euro area member states may result from different inflation levels among varying consumption categories. Aim: The aim of the presented research is to assess the impact of the introduction of the single currency (euro) on the inflation rate in a breakdown by COICOP category in 5 countries of Central and Eastern Europe, which in the years 2007-2015 adopted the common EU currency. Results: The research was carried out using the comparative method. The inflation indicators were used in 12 categories of classification of individual consumption by purpose (COICOP). The research was conducted using a medium-term perspective: from the five years before the adoption of the euro to five years after its implementation. After the adoption of the euro, prices grew faster than the general indicator of inflation in two COICOP categories. The first of them was restaurants and hotels; while the second was alcoholic beverages, tobacco and narcotics. In the case of other inflation categories, no regularity was observed. In all investigated Central and Eastern European countries, the medium-term HICP inflation was lower after euro adoption than before.

show abstract

Currency overvaluation and export product quality: Evidence from China

Kong,

Shi,

Xiong

2024

International Review of Financial Analysis

View full text Add to dashboard Cite

Price and income convergence and the dynamic Penn effect in Central and Eastern Europe

Cited by 5 publications

References 29 publications

A nominális felzárkózás időben változó összetevői: reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között

A nominális felzárkózás időben változó összetevői: reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között

Contributions to inflation after euro adoption: the case of Central and Eastern European countries

Currency overvaluation and export product quality: Evidence from China

Contact Info

Product

Resources

About