Bevezetés: Az esemény utáni (sürgősségi) fogamzásgátlás a
legtöbb esetben hatékony és biztonságos megoldást jelent a nem kívánt terhesség
megelőzésére, melynek számos módszerét alkalmazzák. Ezek eltérő
hatásmechanizmussal és időkerettel rendelkeznek. Célkitűzés:
Közleményünk célja a szakirodalom adatai alapján tájékoztatás nyújtása az
egészségügyi szakemberek és döntéshozók számára a sürgősségi fogamzásgátlás
célpopulációiról, bizonyítékokon alapuló korszerű módszereiről, hatékonyságáról,
gyakorlati alkalmazásáról a nem tervezett (nem kívánt) terhességek számának
csökkentése céljából. Módszerek: Szisztematikus
irodalomkeresést végeztünk a MEDLINE (PubMed), az Embase és a Scopus
adatbázisokban a releváns kulcsszavak alapján, az 1960 és 2023 közötti évekre
vonatkozóan. Eredmények: Feldolgozásunk során 23 klinikai
közleményt tekintettünk át, melyek szájon át szedhető és hosszú távon is
alkalmazható fogamzásgátlók eredményességét vizsgálták. Kutatási eredményeinket
a testsúly, a szoptatás, az eseményt követően eltelt időtartam és a későbbi
fogamzásgátlási tervek figyelembevételével értékeltük.
Következtetés: A közleményben tett megállapításainkkal
segítséget kívánunk nyújtani a Magyarországon sürgősségi fogamzásgátlásként
hozzáférhető oralis levonorgesztrel, uliprisztál-acetát és intrauterin
fogamzásgátló eszközök kiválasztásához a hatékonyság, a célpopuláció és a
hozzáférési szempontok alapján, kiemelve a lehetséges alkalmazókkal való
együttműködést. Az egészségügyi kormányzat számára javasoljuk friss szakmai
ajánlás készítésének felkarolását a sürgősségi fogamzásgátlás könnyebb
elérhetőségének, ezáltal a reprodukciós egészség javításának érdekében. Orv
Hetil. 2023; 164(44): 1736–1748.