Rangsorok: vakfoltok a startupökoszisztéma-kutatásban

Abstract

Az ökoszisztéma fogalma a gazdasági, a tudományos és a szakpolitikai rendszerekben egyaránt egyre népszerűbbé válik, használata beépült a mindennapi gyakorlatba. A fogalom egyszerre biztosít elméleti keretet a szakpolitikai tervezési dokumentumoknak, az üzleti terveknek, valamint a tudományos kutatásoknak. Ezt elősegíti az a holisztikus megközelítés is, amely az ökoszisztémákat már nem csupán erőforrás-allokációs rendszerekként, hanem a kormányzást, a kognitív elemeket és az interakciókat is magában foglaló komplex struktúraként értelmezi. A népszerűség növekedésével párhuzamosan az egyes ökoszisztémák teljesítményének mérésére és összehasonlítására indexeket és rangsorokat dolgoztak ki, amelyek nem csak a kapcsolódó diskurzust, de az ökoszisztéma szereplőinek döntéseit is befolyásolják. Az innovációs és a vállalkozói ökoszisztéma keretrendszereihez képest a startup-ökoszisztéma fogalma viszonylag új kategóriának számít. Ehhez kapcsolódnak az elmúlt években megjelenő rangsorok, amelyek a startup-ökoszisztémák teljesítményének összehasonlíthatóságát hivatottak biztosítani. Ezek a rangsorok és az alapjukat képező változók eddig nem álltak a tudományos érdeklődés középpontjában, de az ökoszisztéma fogalmi keretrendszerének holisztikussá válása szükségessé teszi a terület mélyebb megértését és elemzését. Ehhez első lépésben az adekvát kutatási kérdések és a jövőbeni kutatási irányok strukturált összefoglalására van szükség. Jelen tanulmány erre vállalkozik, bemutatva a holisztikus ökoszisztéma-szemlélet sajátosságait, valamint az ebből eredő és a kérdéses rangsorokat érintő lehetséges kutatási agendát.