A kockázatitőke-alapok Kelet-Közép-Európában is megfigyelhető rohamos térnyerése jelentős hatással van az innovációs folyamatokra és ökoszisztémákra. Ezzel párhuzamosan a nagyrégióban zajlik a vállalkozó egyetemi modellt előtérbe helyező felsőoktatási átalakulás. A vállalkozó egyetemek és kockázatitőke-alapok a campusokon és a lokális startup-ökoszisztémákban formálják az innováció térbeli megjelenését. A lengyel és magyar egyetem tapasztalatain alapuló összehasonlító elemzés célja kettős. Az egyik cél az oktatási profil hatásainak vizsgálata a vállalkozói egyetemmé válás folyamatára és lépéseire, a másik pedig az egyetemek és kockázatitőke-alapok viszonyának elemzése az egyetemi profil tükrében.

The exploration of entrepreneurship has become a priority for scientific research in recent years. Understanding this phenomenon is particularly important for the transformation of entrepreneurship into action, which is a key factor in early-stage entrepreneurial activity. This gains particular relevance in the university environment, where, in addition to the conventional teaching and research functions, the entrepreneurial university operation based on open innovation, as well as the enhancement of entrepreneurial attitudes of researchers and students, are receiving increased attention. This study is based on a survey conducted among students attending a Hungarian university of applied science in Western Transdanubia Region who have demonstrated their existing entrepreneurial commitment by joining a national startup training and incubation programme. The main research question of the study is to what extent student entrepreneurship intention is influenced by the environment of the entrepreneurial university ecosystem and the support services available at the university. A further question is whether these factors are able to mitigate the negative effects of internal cognitive and external barriers by enhancing entrepreneurial attitudes and perceived behavioural control. The relatively large number of students involved in the programme allows the data to be analysed using SEM modelling. The results indicate a strong covariance between the perceived university support and environment among students. Another observation is the distinct effect of these institutional factors on perceived behavioural control of students.

The number, importance, and popularity of rankings measuring innovation performance and the strength and resources of ecosystems that provide its spatial framework are on an increasing trend globally. In addition to influencing the specific decisions taken by economic actors, these rankings significantly impact the development of innovation-related policies at regional, national, and international levels. The importance of startup ecosystems is proven by the growing scientific interest, which is demonstrated by the increasing number of related scientific articles. The concept of the startup ecosystem is a relatively new category, the application of which in everyday and scientific life has been gaining ground since the end of the 2000s. In parallel, of course, the demand for measurability and comparability has emerged among decision-makers and scholars. This demand is met by startup ecosystem rankings, which now measure and rank the performance of individual ecosystems on a continental and global scale. However, while the number of scientific publications examining rankings related to higher education, economic performance, or even innovation, can be measured in the order of thousands, scientific research has so far rarely or tangentially addressed the rankings of startup ecosystems. This study and the related research intend to fill this gap by presenting and analysing the characteristics of global rankings and identifying possible future research directions.

The pro­gress made by the en­tre­pren­eur­ial uni­versity, which is a newly emer­ging cat­egory in Hun­garian higher edu­ca­tion after its change of model, has not only deepened re­la­tions between uni­versit­ies and the in­dustry and in­tens­i­fied the tech­no­logy and know­ledge trans­fer pro­cesses, but also in­creased the role of uni­versit­ies in shap­ing re­gional in­nov­a­tion policy. This trans­form­a­tion places co-op­er­a­tion between the act­ors of the re­gional in­nov­a­tion eco­sys­tem and the re­la­tion­ships between the eco­nomic, gov­ern­mental and aca­demic sys­tems into a new frame­work. The pur­pose of this paper is to de­scribe the pro­cess of the change in the model through a spe­cific ex­ample, and to out­line the fu­ture pos­sib­il­it­ies of uni­versity in­volve­ment in the cur­rently chan­ging Hun­garian in­nov­a­tion policy sys­tem.

Az ökoszisztéma fogalma a gazdasági, a tudományos és a szakpolitikai rendszerekben egyaránt egyre népszerűbbé válik, használata beépült a mindennapi gyakorlatba. A fogalom egyszerre biztosít elméleti keretet a szakpolitikai tervezési dokumentumoknak, az üzleti terveknek, valamint a tudományos kutatásoknak. Ezt elősegíti az a holisztikus megközelítés is, amely az ökoszisztémákat már nem csupán erőforrás-allokációs rendszerekként, hanem a kormányzást, a kognitív elemeket és az interakciókat is magában foglaló komplex struktúraként értelmezi. A népszerűség növekedésével párhuzamosan az egyes ökoszisztémák teljesítményének mérésére és összehasonlítására indexeket és rangsorokat dolgoztak ki, amelyek nem csak a kapcsolódó diskurzust, de az ökoszisztéma szereplőinek döntéseit is befolyásolják. Az innovációs és a vállalkozói ökoszisztéma keretrendszereihez képest a startup-ökoszisztéma fogalma viszonylag új kategóriának számít. Ehhez kapcsolódnak az elmúlt években megjelenő rangsorok, amelyek a startup-ökoszisztémák teljesítményének összehasonlíthatóságát hivatottak biztosítani. Ezek a rangsorok és az alapjukat képező változók eddig nem álltak a tudományos érdeklődés középpontjában, de az ökoszisztéma fogalmi keretrendszerének holisztikussá válása szükségessé teszi a terület mélyebb megértését és elemzését. Ehhez első lépésben az adekvát kutatási kérdések és a jövőbeni kutatási irányok strukturált összefoglalására van szükség. Jelen tanulmány erre vállalkozik, bemutatva a holisztikus ökoszisztéma-szemlélet sajátosságait, valamint az ebből eredő és a kérdéses rangsorokat érintő lehetséges kutatási agendát.