Regional Disparities of the Social Innovation Potential in the Visegrad Countries: Causes and Consequences

Abstract

The international literature is paying significant and increasing attention to the analysis of the regions’ innovation potential, and its active contribution to economic growth and competitiveness. Beside the classical, technical innovation, also the social innovation is getting even more emphasis. It can solve as alternative basically in the case of the peripheral territories. The convergence of peripheries is a stressed priority in the European Union. The territorial disparities are resulting in significant social and political problems also in the case of the Visegrad countries’ regions. The authors in their research represent a possible method for the measurement of regional (NUTS-2) level social innovation potential on the example of the Visegrad countries, and they also analyse the causes and consequences of disparities. The applied complex social innovation index can be calculated as a result of three pillars (economic, social, culture and attitude), and several components. As a result of the created patterns can be concluded that compared to the economic indicators, the disadvantage of the peripheries is not so significant in the case of the social innovation index, because of the complex character of the index. In the second part of the research, the authors analyse and evaluate also the methods, which can be adequate for increasing the social innovation potential.

A magyar megyék gazdasági fejlődési pályáinak összehasonlító vizsgálata

“…Modellünk felállításakor abból indultunk ki, hogy egy területi egység fejlődési pályájára egyrészt a pályafüggőség (North, 2005) Inputok leírása ■ Térség tudásintenzitása (KI I ) Feltevésünk szerint a tudásintenzitásnak (azaz a tanulási hajlandóságnak, a képzettségnek és a kutatás-fejlesztési háttérnek, valamint az innovatív miliőnek) több szempontból is komoly hatása van az adott régióban élők életminőségére, illetve a régió fejlettségére, mint azt a szakirodalom is igazolja (Camagni, 1991;Mackinnon et al, 2002;kocziszky, Benedek, 2012;kocziszky, szendi, 2018).…”

Comparative Analysis of the Economic Development Paths of Hungarian Counties

“…Description of inputs ■ Regional knowledge intensity (KI I ) We hypothesise that knowledge intensity (i.e. willingness to learn, education and R&D background, as well as innovative milieu) has a strong impact on the quality of life of the people living in a region and on the development of the region in several aspects, as evidenced by the literature (camagni, 1991;MacKinnon et.al., 2002;Kocziszky, Benedek, 2012;Kocziszky, szendi, 2018).…”

Theoretical and Practical Issues of Innovation Research: Social Innovation in Hungary

“…Magyarországon a területfejlesztés és a regionális tudományi szakirodalom foglalkozik mintegy húsz éve élénken a témával (Péti és mtsai., 2009). Ugyanakkor az elmúlt évtized során megfigyelhető a szakirodalomban egy hangsúly-és népszerűség-eltolódás a klasszikusnak tekinthető, tekintélyes K+F-forrásokat felemésztő technológiai vagy technikai innovációról az üzleti és különösen a társadalmi innováció irányába (Moulaert és mtsai., 2013;Benedek és mtsai., 2016;Kocziszky & Szendi, 2018;Szendi, 2018;Benedek, 2019;Varga és mtsai., 2020;Sikos, 2020). Az innováció egyenlőtlen földrajzi megoszlásából immár nem meglepő és elméletileg/gyakorlatilag könnyen értelmezhető a nyugat-európai és a kelet-közép-európai országok közötti tekintélyes fejlődési rés.…”

“…Periférikus régiókra elkészített esettanulmányok alapján megfogalmazódott az a gondolat, hogy a társadalmi innováció alternatív megoldást jelent a fejlődésben elmaradt régiók felzárkóztatásában, vagy más szóval a társadalmi innováció lehetne az egyik forrása a jólét és életminőség növelésének (lásd Kocziszky & Szendi, 2018;Szendi, 2018). Megítélésünk szerint mindaddig nehéz ezt az optimista álláspontot empirikusan alátámasztani, amíg nem körvonalazódik kellőképpen az a konkrét hatásmechanizmus, amellyel a társadalmi innováció gazdasági növekedést, hosszabb távon pedig konvergenciát és felzárkózást generálhatna (Benedek & Veress, 2013;Benedek & Moldovan, 2015;Benedek, 2020).…”