Regions and Regionalism in Serbia

Abstract

Szerbiát hosszú idő óta a politikai bizonytalanság, a gazdasági instabilitás jellemzi. Az egységes nemzetállam megalkotásának utópiája a történelem folyamán újra és újra megtalálja a támogató tömeget. Ennek ellenére az utóbbi években tanúi lehettünk Szerbia Európa-irányultságának, amely az ország 2009-ben benyújtott Európai Uniós csatlakozási kérelmét eredményezte. A regionális politika cél-, eszköz-és intézményrendszerének kialakítása a nemzeti fejlődési erővonalak alapos ismeretét kívánná meg. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Szerbia az egykori Jugoszlávia legdifferenciáltabb területi szerkezettel rendelkező tagköztársasága volt, valamint a területi elmaradottságnak és hanyatlásnak a háborús viszonyok sajátos jelleget adtak. Szerbiában a felsorolt okoknál fogva a modern területpolitika kialakítása értelemszerűen nem történhet az európai országok többségére jellemző módon. Az ország bonyolult fejlődési pályán halad és számos sajátosságot mutat a gazdasági fejlődés sok szegmensében. Mindemellett a regionális különbségek a mai napig rendkívül élesek. Szerbia regionális átalakulása nem mentes az ellentmondásoktól, továbbá az eddigi szerb regionális politikának több hiányossága is van. Az utóbbi évtizedekben Szerbiában a regionális fejlődést nem tekintették a társadalmi-gazdasági fejlődés szerves részének. Mindemellet a regionlaizációs folyamatokat az éveken át tartó belpolitikai válság, a folyamatos gazdasági hanyatlás és a társadalmi szerkezetváltás jelentősen akadályozta. Az országra jelenleg jellemző a régiók fejlettségi szintjei közti nagyfokú különbség, a nagyszámú fejletlen község, a strukturális egyenlőtlenség és az insztitucionális problémák.

Education Language Choice of Hungarian Ethnic Diaspora Communities in Vojvodina (Serbia)

“…In the socio-cultural terms of Vojvodina, the region is a unique multicultural, multi-ethnic area, not only in Serbia but also in Europe, regards the ethnic and religious background of its population (Djurdjev et al, 2003;Kovačević, Zakić, & Bubalo-Zivković, 2010;Léphaft, Németh, & Reményi, 2014). One of the characteristics of the border regions is mixed ethnic population (Đerčan, Bubalo-Živković, Solarević, & Šabić, 2017;Szügyi, 2013). As in the course of history, as well as recent days, individuals with various backgrounds, religion and native languages live here, and more than twenty ethnic groups can be found (Hajdú, & Szügyi, 2015).…”