Szerbiát hosszú idő óta a politikai bizonytalanság, a gazdasági instabilitás jellemzi. Az egységes nemzetállam megalkotásának utópiája a történelem folyamán újra és újra megtalálja a támogató tömeget. Ennek ellenére az utóbbi években tanúi lehettünk Szerbia Európa-irányultságának, amely az ország 2009-ben benyújtott Európai Uniós csatlakozási kérelmét eredményezte. A regionális politika cél-, eszköz-és intézményrendszerének kialakítása a nemzeti fejlődési erővonalak alapos ismeretét kívánná meg. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Szerbia az egykori Jugoszlávia legdifferenciáltabb területi szerkezettel rendelkező tagköztársasága volt, valamint a területi elmaradottságnak és hanyatlásnak a háborús viszonyok sajátos jelleget adtak. Szerbiában a felsorolt okoknál fogva a modern területpolitika kialakítása értelemszerűen nem történhet az európai országok többségére jellemző módon. Az ország bonyolult fejlődési pályán halad és számos sajátosságot mutat a gazdasági fejlődés sok szegmensében. Mindemellett a regionális különbségek a mai napig rendkívül élesek. Szerbia regionális átalakulása nem mentes az ellentmondásoktól, továbbá az eddigi szerb regionális politikának több hiányossága is van. Az utóbbi évtizedekben Szerbiában a regionális fejlődést nem tekintették a társadalmi-gazdasági fejlődés szerves részének. Mindemellet a regionlaizációs folyamatokat az éveken át tartó belpolitikai válság, a folyamatos gazdasági hanyatlás és a társadalmi szerkezetváltás jelentősen akadályozta. Az országra jelenleg jellemző a régiók fejlettségi szintjei közti nagyfokú különbség, a nagyszámú fejletlen község, a strukturális egyenlőtlenség és az insztitucionális problémák.

Student mobility between two European countries in transition, Hungary and Serbia, was considered for the period 2001-2010. The high motivation and number of Hungarian-speaking students emigrating/commuting to Hungary began in 1990, with the beginning of the Yugoslav Wars. In 2010, 1,385 Hungarian-speaking students (from Vojvodina, Serbia) studied in Hungary and 3,152 in Serbia. Student mobility between Hungary and Serbia is highly concentrated and causes a very low returning rate of educated young elite (approximately 30%). For this reason, the future of the Hungarian minority has begun to be put into question in Serbia, in the Autonomous Province of Vojvodina, where their percentage within whole population is noticeably decreasing (1991: 16.9%, 2001: 14.3%).The research has been focused on answering the following questions: Are there integration conflicts in the autochthon minority within the state borders of Serbia? What can higher education offer to these students? Does the region offer enough to provide perspectives for young members of the elite? Will early student mobility end with continuous emigration? Empirical background: Interviews with young adult migrants from Serbia to Hungary; Location: Serbia. Objective: To examine the motives and willingness to emigrate among the Hungarian young adults/students from Vojvodina. Interview subjects: 18 university/college students or young adults with a diploma (from Vojvodina). It is important to note that only those young adults were interviewed who have returned to Serbia having finished their educational career or who are likely to come back later. Conclusions in brief: The Yugoslav Wars, worsening economic conditions, and low living standards have significantly influenced the willingness of the youth to migrate. The motives of migration among the Hungarian youth in Vojvodina are gaining professional experience, broadening knowledge, and improving language. Hungary is the first target country of migration for linguistic and cultural reasons and in the last 20 years has naturally become the target country of permanent settling and emigration of the young Hungarian elite.

Während sonstige Länder bereits auf dem Wege der Entwicklung gestritten haben, haben in Serbien noch Kriege gewütet. Die Regionalisierung und Dezentralisierung des Landes nahmen deswegen später einen

Since one's surroundings and environment affect the extent to which one uses native language, first language use has declined and the native language use of the Hungarian minority living in ethnic diaspora communities also takes place of secondary importance in everyday situations. Native language cultivation is important, but it is also important to master the official language. Parents living in ethnic diaspora communities take these factors into consideration when choosing the education language for their children. The aim of the research is to identify, using "soft methods", the individual perspectives, motivations, and factors ("underlying background contents") according to which students and parents belonging to the Hungarian ethnic diaspora choose education language. The main question we pose in our work is what are the individual, familial, cultural and micro-community-related backgrounds in the education choices of Hungarian parents. We interviewed 42 students, parents, and educators of either Hungarian or interethnic backgrounds from ethnic diaspora communities in Vojvodina. According to the results, the native language use of students of the ethnic diaspora studying in the majority (official) language is in decline. The language of school and education has become Serbian, and the Hungarian language is mostly limited to use within the family or has lost its significance within the home completely; thus, it has been pushed to the background and is limited to a more "confined area" (such as communication with grandparents).

A vajdasági magyar fiatal értelmiség fontos alkotó elemét képezi a Szerbiában élő magyar nemzeti közösségnek. A Szerbia és Magyarországok között zajló népességmozgás egyik karakteres csoportja a tanulómigráló-ingázó fiatalság, amely főképp az elmúlt 10-12 évben egyre gyakrabban dönt a Magyarországon tanulás mellett. Elvándorlásukkal, tartós kitelepülésükkel a nemzeti közösség szenved maradandó károkat (agyelszívás, társadalmi pozícióvesztés, biológiai-reproduktív és demográfiai veszteségek). A tanulmány a vajdasági magyar fiatal egyetemisták és diplomások tanulási célú karrierkövetését elemzi. A mintába (szociológiai mélyinterjúk, 2010 -24-34 éves fiatal diplomás közgazdászok, mérnökök, illetve egyetemifőiskolai hallgatók) olyan személyek kerültek, akik tanulmányukat a két országban (Szerbiában és Magyarországon) végzik/végezték. Állandó -transznacionális jellegű kapcsolatokkal rendelkeznek. Mégis, (a legfontosabb momentum) hogy tanulmányuk befejeztével (vagy jövőbeli befejezését követően) hazatértek/hazatérnek Szülőföldjükre, hosszú távú boldogulásukat és szakmai érvényesülésüket nem a Magyarországra történő emigrációban látják.Az empirikus kutatás célja volt kísérletet tenni a következő kérdések megválaszolására: Miért választ az elmúlt 20 évben egyre több vajdasági magyar fiatal magyarországi felsőoktatási intézményt felsőfokú képzettség megszerzéséhez? Milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy a külföldön diplomázott hallgatók, a külföldön megszerzett tudással hazatérjenek? Aki Szerbiában tanul tovább, milyen érvekkel támasztja alá döntését? Mennyire erős és milyen emigrációs motivációval rendelkeznek a vajdasági magyar fiatalok?A tanulási célú migráció mindennapi jelenség a határrégióban (Szeged-Szabadka felsőoktatási vonzáskörzete). A felsőoktatási kínálat, anyanyelv és környezetnyelv, a tanulmányok költségei, a minőségi oktatás mind szerepet játszanak a vajdasági magyar fiatalok iskolaválasztási preferenciáiban. A fiatal diplomások hazatérése sajnos bizonytalan (munkaerő-piaci motívumok, honosítás, a diploma fogadtatása, a környezetnyelv ismerete, stb.). A fiatalok a Szülőföld érzelmi megélése mellett (család, barátok) erős egzisztenciális feltételekkel kalkulálnak, a demokratikus változások, valamint a kedvező társadalom-gazdasági feltételek pedig további reményt adnak a hazatéréshez. Kulcsszavak: felsőoktatás, tanulási célú migráció Szerbia és Magyarország között, emigráció és visszatérés.