Rendészeti közösségi oldalak alkalmazása a szaknyelvoktatásban

Abstract

Összefoglaló. A felsőoktatás egyik fontos feladata, hogy igazodjon a munkaerőpiac kihívásaihoz. Korábban még nem létező, digitális képességekre épülő pozíciók jelentek meg az utóbbi években, amelyek ellátásához a digitális olvasás- és írástudás, valamint a kommunikáció fejlesztése elengedhetetlen. A tanulmány célja a hallgatók jelenlegi digitális és verbális kommunikációs szintjének és azok fejlesztési lehetőségeinek bemutatása a rendészeti szaknyelvi órák keretében. Bemutatjuk a különböző nyelvtanítási módszerek és nyelvtanulási stratégiák alkalmazhatóságát, melyre építve ismertetjük a tervezett empirikus vizsgálatunk legfontosabb jellemzőit, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a rendészeti szaknyelvet tanuló hallgatók körében valósítunk majd meg. Summary. One of the main tasks of higher education is to adapt to the challenges of the labour market. New positions have emerged nowadays that can be filled only by those possessing appropriate digital and communication skills, thus these jobs require these skills on a daily basis. The aim of the study is to present the students’ actual digital and verbal communication level and the possible ways of their improvement in ESP (English for Specific Purposes) classes. We present the applicability of various language teaching methods and language learning strategies, and relying on them, we present the main characteristics of our planned empirical research that will be carried out with the students of the Faculty of Law Enforcement at the University of Public Service.

Experiences of digital education from the students’ perspective

“…We research what areas of language skills can be developed by digital technology, and how the quick development of information technology can affect language teaching, and the acquisition of ESP. We assume that the digital and verbal communication of the students can be developed due to the involved language learning methods, and that the application of digital technology in classes can affect the motivation of the students and the development of the language skills in a positive way (Barnucz 2019a(Barnucz , 2019bUricska 2020c;Uricska and Suták 2022). We reveal that the students who are treated during the research can experience higher flow than those in the control group (Dominek 2020(Dominek , 2021a.…”

A digitális flow világa – Egy kísérlet első eredményei

“…A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Intézményfejlesztési Tervezetének (2020-2025) (a továbbiakban: IFT) célja az oktatás minőségére és hatékonyságára vonatkozó hallgatói elégedettség növelése. A tervezetben megjelenik az élménypedagógia és a felsőoktatás modernizálása az idegennyelv-tanulás ösztönzésének céljából, amely egyrészt a hallgatóközpontú oktatás, másrészt a digitális műveltég fejlesztésével valósulhat meg (Uricska, 2020). Az IFT-ben foglaltak szerint a képzések eredményessége a nyelvtanulás ösztönzésében és a motiváció növelésében/fokozásában rejlik.…”

“…Végül egy Flow-Állapot Kérdőív (a továbbiakban: FÁK) segítségével mértük a hallgatók tanórai flow állapotát. Feltételezésünk szerint a tesztelni kívánt eszközök/módszerek szaknyelvi órák keretében történő alkalmazásának várható eredményeinek és hozzáadott értékének köszönhetően jól fejleszthető a hallgatók szókincstudása (Barnucz, 2022), továbbá tanórai alkalmazásuk pozitív hatással van a kommunikáció és a digitális kompetencia fejlődésére is (Uricska, 2020), mely bizonyos mértékben együtt jár a rendészeti szaknyelvi ismeretek hatékonyabb rögzítésével és elmélyítésével.…”

Járványszótár: A világjárványhoz köthető szavak és kifejezések

“…A modell az egyetemi működést, a tudományos munkát (kutatást), az oktatást (felkészítést) és a tananyagkészítést egyszerre, egymásra tekintettel végzett és egymással koordinált tevékenységrendszerként mutatja be. A szakszótár elkészítéséhez Paavola és Hakkarainen (2005) trialogikus modellje is jól illeszthető és aktualizálható, mely szerint a tanítás-tanulás során a tanulók együttműködve fejlesztenek egy tudásobjektumot, amely lehetőséget teremt a tanulók kreativitásának fejlesztésére, motivációjának magas szinten tartására, a munkaerőpiac által megfogalmazott kompetenciák fejlesztésére, és az élményalapú tanítás-tanulás kivitelezésére (Barnucz & Uricska, 2020;Uricska, 2020a). A szerző tehát a szó-és kifejezésgyűjteménnyel igazodni kívánt az egyetemi háromszög tevékenységeihez, egyrészt az egyes kifejezések meghatározásaihoz végzett tudományos kutatással, másrészt az egyetemi tananyagok alapjául szolgáló tudásanyag-előállítással, végül pedig azáltal, hogy oktatói tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a szótár tanórai felhasználására a hallgatók körében.…”