A közösségi oldalak szerepének, lehetőségeinek, ezek kiaknázásának, jótékony és káros hatásaik vizsgálatának napjainkban kiemelt figyelmet tulajdonítanak. Magyarországon a rendészet még nem aknázta ki ezeknek az oldalaknak az előnyeit teljes mértékben, bár már vannak olyan irányú lépések és próbálkozások, amelyek a lakosság könnyebb, egyszerűbb és közvetlenebb elérését célozzák. Ezeket az oldalakat angol nyelvterületeken a rendészeti egységek napi szinten és tudatosan használják. Annak érdekében, hogy a rendőrség eredményesen lépjen fel a bűnözés ellen, el kell nyernie a lakosság tagjainak bizalmát. Ez pedig csak egy partnerségi viszony kiépítésével lehetséges, amihez viszont a szervezetnek a hajlandóságát és a kommunikációs készségeit is fejlesztenie szükséges. E téren a közösségi média még sok lehetőséget tartogat. A tanulmány a rendészeti kommunikáció elméleti hátterét taglalja, és bevezeti a rendészeti digilektus fogalmát.

No abstract

A digitalizációs folyamatok átrendezik a társadalom, az egyén és a szervezetek viszonyrendszereit, és hatásai az oktatásban is tapasztalhatók. A tabletek és mobiltelefonok használata, az e-mail-írás és a közösségi média alkalmazása már nemcsak lehetőség az oktatásban, hanem a 21. századi tanulók motivációjának és figyelmének fenntartásában is kiemelt lehetőségük van. A közösségi oldalakat azonban nemcsak információközlésre alkalmazhatjuk, hanem tanórai segédanyagként is a nyelv- és szaknyelvoktatásban. A tanulmány a rendészeti közösségi oldalak alkalmazását vizsgálja a szövegértés és nyelvhelyesség felől oktatói szempontból, de hallgatói oldalról is bemutatja az oldalak lehetséges alkalmazását.

Összefoglaló. A felsőoktatás egyik fontos feladata, hogy igazodjon a munkaerőpiac kihívásaihoz. Korábban még nem létező, digitális képességekre épülő pozíciók jelentek meg az utóbbi években, amelyek ellátásához a digitális olvasás- és írástudás, valamint a kommunikáció fejlesztése elengedhetetlen. A tanulmány célja a hallgatók jelenlegi digitális és verbális kommunikációs szintjének és azok fejlesztési lehetőségeinek bemutatása a rendészeti szaknyelvi órák keretében. Bemutatjuk a különböző nyelvtanítási módszerek és nyelvtanulási stratégiák alkalmazhatóságát, melyre építve ismertetjük a tervezett empirikus vizsgálatunk legfontosabb jellemzőit, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a rendészeti szaknyelvet tanuló hallgatók körében valósítunk majd meg. Summary. One of the main tasks of higher education is to adapt to the challenges of the labour market. New positions have emerged nowadays that can be filled only by those possessing appropriate digital and communication skills, thus these jobs require these skills on a daily basis. The aim of the study is to present the students’ actual digital and verbal communication level and the possible ways of their improvement in ESP (English for Specific Purposes) classes. We present the applicability of various language teaching methods and language learning strategies, and relying on them, we present the main characteristics of our planned empirical research that will be carried out with the students of the Faculty of Law Enforcement at the University of Public Service.

The findings of studies carried out by Google show that 22 percent of the organisations and companies searched for themselves online in 2001. The figure was 56% in 2013, so it can be assumed that this proportion will be even higher in 2021. In the digital age a new concept, an essential professional and social skill is emerging – online reputation management. It is not indifferent what type of digital footprint has been left behind in online space, and it is not only true for citizens, but also for companies and organisations, and for the police as well, nowadays. The aim of reputation management is to make the overall picture of the organisation well-known and influence it positively.  The use of policing social networking sites is applied between the police as a service provider organisation and the members of the community, and there is a chance for sharing and getting real time information.  As a result, policing social networking sites bear utmost importance for citizens, journalists and press officers as well. Police officers not only seek to share information but persuade the citizens to cooperate. The limited importance of textual content can be seen and in parallel, the visual content has become more important. It can be stated that the members of community do not expect a quantitative, but a qualitative presence. Thus, it is the number and quality of comments that reveal how deeply users have been involved in the topic and its imagery content. This study deals with the Instagram profile of the Hungarian Police (police_hu) between July 3, 2019 and July 3, 2020. Applying the method of discourse analysis, the research characterises the most popular and most commented entries during the one-year period. As a result, it can be said that the process taking place on the Instagram of the Hungarian Police implements a kind of brand building, which can be considered a positive example of police communication, while the characteristics of policing digilect can be well observed and analysed.