Összefoglaló.
Bevezetés: Az elmúlt években a cochlearis implantátum a súlyos
halláskárosodás vagy a teljes siketség rutinszerű és hatékony kezelési eszközévé
vált. Korunk egyik leggyakrabban használt és leghatékonyabb újítása a cochlearis
implantációban a perimodiolaris vékony elektródasorok alkalmazása. A cochlea
középtengelyét, a modiolust szorosan ölelő atraumatikus elektródasor igen
meggyőző eredménnyel bizonyítja népszerűségét, mind az elektrofiziológiai
mérések során, mind az akusztikus hallás megőrzése terén nyújtott
teljesítményével. Ugyanakkor igen kevés publikáció írja le az elektródasor nem
megfelelő helyzetének előfordulási gyakoriságát, pontosabban a visszatekeredését
a csúcsi szakaszon. Célkitűzés: Tanulmányunk célja olyan
szoftveres technika, a transzimpedancia-mátrix (TIM) beillesztése a rutin
intraoperatív elektrofiziológiai mérési metodikák közé, amely képes objektív
diagnosztikai lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy korán felismerhessük a
cochlearis implantátum elektródasorán keletkezett hurkot.
Módszer: Hároméves kisgyermek kétoldali cochlearis
implantációját követően, posztoperatív röntgenfelvételen a bal oldalon az
elektródasor megfelelő pozíciója figyelhető meg, míg a jobb oldalon az
intracochlearis elektródasor végének visszatekeredése igazolódott. Képalkotó
vizsgálatot követően elektrofiziológiai metódusként TIM-vizsgálatot végeztünk.
Az eljárás során a mérőeszköz a kijelölt stimuláló elektródákon 1 V nagyságrendű
feszültséget közöl állandó áramerősség mellett a cochlea közel eső struktúrái
felé. Mérőelektródák segítségével regisztráljuk a szöveteken mérhető
feszültséget, majd transzimpedancia-mátrixszá alakítjuk a mért értékeket.
Eredmények: Az elektródasor visszatekeredése, amelyet
korábban radiológiai vizsgálattal igazoltunk, az objektív elektrofiziológiai
mérések segítségével is jól azonosítható, és a vizsgálatok szoros párhuzamot
mutatnak. Következtetés: Az elektródák helyzetének
megjelenítésére szolgáló standard radiológiai képalkotási technikák
kiegészíthetők, illetve kiválthatók egyszerűen elvégezhető, hatékony, objektív
elektrofiziológiai vizsgálatokkal. Intraoperatíven, még a sebzárás előtt
kimutatható, ha az elektródasor nem megfelelő helyzetbe került, így
csökkenthetjük a radiológiai vizsgálatokkal járó sugárterhelés és annak
finanszírozási problémáját. Orv Hetil. 2021; 162(25): 988–996.
Summary.
Introduction: In recent years, the cochlear implant has become
a routine and effective treatment tool for severe hearing loss and total
deafness. One of the commonly used and effective innovations of our time in
cochlear implantation is the perimodiolar thin electrode array. The atraumatic
electrode array, which closely embraces the central axis of the cochlea
(modiolus), has served its popularity with very convincing results, with its
performance in both electrophysiological measurements and acoustic hearing
preservation. However, very few publications describe the frequency of improper
positioning of the electrode array, which is known as ‘tip fold-over’.
Objective: The aim of our study is to incorporate a
software technique, the transimpedance matrix (TIM), into routine intraoperative
electrophysiological measurement methodologies to provide a potential objective
diagnostic opportunity for early detection of tip fold-over of the electrode
array. Method: Following bilateral cochlear implantation of a
three-year-old child, postoperative radiography showed the correct position of
the electrode array on the left side, while tip fold-over of the intracochlear
electrode array was detected on the right side. Following imaging, a TIM study
was performed as an electrophysiological method. During the procedure, the
measuring device transmits a voltage of the order of 1 V to the nearby
structures of the cochlea at a constant current at the designated stimulus
electrodes. Measuring electrodes were used to register the voltage measured on
the tissues, and then converted into a TIM. Results: Electrode
tip fold-over was previously diagnosed by radiological examination, while it can
also be diagnosed by objective electrophysiological measurements now, and these
two tests correlate well. Conclusion: Standard radiological
imaging techniques for electrode positioning can be supplemented or replaced by
easy-to-perform, effective objective electrophysiological studies. Tip fold-over
can be detected intraoperatively, even before wound closure, if the electrode
array is in the wrong position, thus reducing the radiation exposure associated
with radiological examinations as well as reducing relevant costs. Orv Hetil.
2021; 162(25): 988–996.