Sajátos Nevelési Igényű Gyermekek, Tanulók Létszámának Alakulása a 2009/2010. És a 2019/2020. Tanévekben

Abstract

Jelen tanulmány célja, hogy elemezze a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók számának változását a 2009/2010 -es és a 2019/2020-as tanévekben. A mintát a 2009/2010-es tanévben 77 844 gyermek/diák, a 2019/2020-as tanévben 91 331 gyermek/tanuló alkotta. A kutatás módszereként másodlagos adatgyűjtést alkalmaztunk a Központi Statisztikai Hivatal adataival. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát és khi-négyzet próbát használtunk. Eredmények: a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma nőtt, a különbség több mint tízezer fő. Az eredmények a gyógypedagógusok oktatásától a sajátos nevelési igényű gyermekek és pedagógusaik, gyógypedagógusok, családok támogatásáig hasznosíthatók.

Különleges Bánásmód, 2023. 9. (4.)

“…A 2019/20-as vizsgált tanévben a sajátos nevelési igény típusa alapján öt nagyobb csoport adta a minta legnagyobb részét, 83%-át. Ezek a csoportok a súlyos tanulási zavarral élő (42%), az enyhén értelmi fogyatékos (20%), a beszédfogya-tékos (7%), az autizmus spektrumzavarral élő (7%), valamint a súlyos figyelemzavarral élő (7%) gyermekek, tanulók csoportjai (Mező és Mező, 2022). Az egy évvel későbbi, 2021-es adatok alapján a kiemelt kategóriák nem, de azok sorrendje annyiban mutatott változást, hogy az autizmus spektrumzavaral élő tanulók számaránya a többi kategóriához képest nagyobb mértékben nőtt (Hegedűs, 2023).…”

“…Mindezek nem csupán "érdekességek", hanem fontos adalékul szolgálnak a gyógypedagógiai ellátásban érintett személyek (képzőhelyek oktatói, gyakorlati szakemberek, szülők stb.) széles köre számára is (Mező és Mező, 2022).…”

“…Jellemzően az írás, olvasás és számolás elsajátításának nehézségét értjük alatta, ezeken a képességterületeken az érintett gyerekek teljesítménye elmarad az intelligenciaszintjük alapján elvárhatótól, hiszen a szükséges alapfunkciók még fejletlenek. (Gyarmathy, 1998) Ahogy a megnevezés és a meghatározás is mutatja, alapvetően az iskolához kötődik a tanulási zavar (Mező és Mező, 2022), elsősorban e közegben értelmezhető. Lényegesnek tartjuk Gyarmathy (1998, 2020) kiegészítéseit a témában, aki egyrészt megjegyzi, hogy a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia esetében különleges, az átlagos oktatási körülményekhez nehezen illeszkedő gondolkodási és tanulási módról van szó, másrészt pedig -ebből következően -jelzi, hogy "[…] tanulási zavar helyett inkább tanítási zavarról kellene beszélni".…”

Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számának területi és statisztikai elemzése

“…Ahogyan láthattuk, az SNI egy gyűjtőkategória, amibe több fogyatékossági tí pus -betegségek osztályozását lásd BNO-10 (1995) -is beletartozik, kutatásunkban azt a szakterminológiát használjuk, ami az Oktatási Hivatal által megkapott adat bázisban szerepel (nem minden esetben esik egybe a gyógypedagógiában használt terminoló giával). A jelen kutatásunkhoz hasonló SNIvizsgálatot végzett Mező és Mező (2022) a 2010 és 2020 közötti KSHadatokon, amiben megállapították, hogy az SNI gyermekek száma tíz év alatt emelkedett, azonban kutatási korlátjuk között szerepelt, hogy egyes fogyatékossági csoportoknál nem állt rendelkezésre 2010es adat. Magyar országon a korábbi adatok alapján az SNIgyermekek 66%a vesz részt együttnevelés ben, ami Európában átlag felettinek tekinthető.…”

Külön? Együtt? Merre Tovább?

“…A 2019/20-as vizsgált tanévben a sajátos nevelési igény típusa alapján öt nagyobb csoport adta a minta legnagyobb részét, 83%-át. Ezek a csoportok a súlyos tanulási zavarral élő (42%), az enyhén értelmi fogyatékos (20%), a beszédfogya-tékos (7%), az autizmus spektrumzavarral élő (7%), valamint a súlyos figyelemzavarral élő (7%) gyermekek, tanulók csoportjai (Mező és Mező, 2022). Az egy évvel későbbi, 2021-es adatok alapján a kiemelt kategóriák nem, de azok sorrendje annyiban mutatott változást, hogy az autizmus spektrumzavaral élő tanulók számaránya a többi kategóriához képest nagyobb mértékben nőtt (Hegedűs, 2023).…”