Selection of promising black locust (Robinia pseudoacacia L.) cultivars in Hungary

Rédei, Károly; Csiha, Imre; Rásó, János; Keserű, Zsolt

doi:10.17221/23/2017-jfs

Cited by 7 publications

(5 citation statements)

References 9 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Ennek a kutatómunkának eredményeként számos akácfajtát, -fajtajelöltet szelektáltak. Ezek közül az 'Üllői', a 'Jászkiséri' és a 'Nyírségi' fajták termesztési kísérleteinek részletesebb értékelésére kerülhetett sor (Kopeczky 1965, Keresztesi 1984, Rédei 2006, Rédei et al 2017, Ábri et al, 2021.…”

Section: Bevezetésunclassified

“…Számos ország küldte el és küldi kutatóit, illetve gyakorlati szakembereit Magyarországra az akác termesztési technológiájának tanulmányozása céljából. Tanulmányok, tudományos cikkek sokasága jelent meg külföldön (Keresztesi 1983, 1988, Rédei et al 2001, Lee et al 2007, Rédei et al 2017, és az 1980-as évek végén -1990-es évek elején megindult néhány magyar akácfajta szaporítóanyagának exportja is.…”

Section: Bevezetésunclassified

“…A Kisalföldön egyöntetűen jó alakú törzset nevel, de fatermése itt is csak közepes. Az alföldi meszes homokon gyenge növekedésű (Keresztesi 1984, 1988, Rédei 2008, Rédei et al 2017.…”

Section: A 'Nyírségi' Akác Ismertetéseunclassified

See 2 more Smart Citations

A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai

Ábri¹,

Keserű²,

Rédei³

2022

Erdészettudományi Közlemények

View full text Add to dashboard Cite

Az akác hazánk legelterjedtebb keménylombos fafaja. Ez a Magyarországon több mint 300 éve tenyésző fafaj népszerűségét gyors növekedésének, kemény, tartós fájának, jó nektártermelésének, valamint nagyfokú termőhelyi plaszticításának köszönheti. Ugyanakkor közismert tény, hogy az akácnál igen gyakori a kedvezőtlen törzsalak előfordulása, mely a faanyag megmunkálhatóságát, értékét jelentősen befolyásolja, s alacsony iparifa-kihozatalt eredményez. A törzsminőség javítására, valamint a fatermés fokozására nagyszabású kutatómunka indult az 1960-as években az Erdészeti Tudományos Intézetben. A szelekciós nemesítési munka eredményként nagyszámú akácfajtát állítottak elő. Ezek egyike a ’Nyírségi’ akác, mely az ország számos fajta-összehasonlító kísérletében található meg. A fajtával összefüggő több évtizedes kutató-fejlesztő munka eredményeit összefoglaló tudományos igényességű munka mindez ideig nem jelent meg, így jelen tanulmány hézagpótlóként járulhat hozzá a szelektált akácfajták termesztési technológiájának fejlesztéséhez.

show abstract

Section: Bevezetésunclassified

See 1 more Smart Citation

A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai

Ábri¹,

Keserű²,

Rédei³

2022

Erdészettudományi Közlemények

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Being aware of the importance of black locust, forest research in Hungary has been engaged in resolving various problems of black locust management for a long time, and a number of research ndings have already been implemented in the practice (Rédei et al 2017). In the lowlands characterized with forest steppe climatic type, the annual precipitation is not more than 500 mm, most of it is outside the growing season.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Investigation of the usability of black locust (Robinia pseudoacacia L.) cultivars for feed purpose in Hungary

LENGYEL-KÓNYA,

BERKI,

ZALÁN

et al. 2024

Preprint

View full text Add to dashboard Cite

Nowadays, one of the major challenges in the field of agricultural production is an increasing demand for protein in farm animal husbandry. The main source of protein today is still soybean meal, but there is an urgent need to involve alternative protein sources and assess areas of application. Leaf and fruit of black locust (Robinia pseudoacacia L.) could be a possible source of protein, therefore the main composition of different varieties was examined. Black locust is the most widespread tree species in Hungary occupying approximately 24% of the forested land (465,000 ha) and providing 25% of the annual timber output of the country. The mean wood volume of all black locust forests is 125 m3/ha, with a mean volume of 190 m3/ha at the final cutting age (31 years on average). Black locust foliage could be an important, complementary feed, as it plays the role of rumen filler and during grazing, animals can access other useful plants among the trees. Foliage samples were collected from individuals of black locust cultivars, and subsequent content analyses were carried out. With the help of satellite images, photosynthetic activity and health conditions were investigated in the experimental areas using vegetation and moisture indices on the basis of content values and digestibility studies.

show abstract

“…Furthermore, it is used for many purposes, such as timber production, honey production, and land reclamation. Its timber has extraordinary quality with multipurpose utilization [3,4], Hungarian black locust honey is on the National Treasures list, and black locust plays a considerable role in agroforestry and in the afforestation of eroded and marginal lands [3,[5][6][7][8]. Additionally, as a carbon pool, the species contributes to the fight against global warming.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Differences in the Growth and the Ecophysiology of Newly Bred, Drought-Tolerant Black Locust Clones

Ábri,

Borovics,

Csajbók

et al. 2023

Forests

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

In this study, the growth and physiological performance of four newly bred black locust (Robinia pseudoacacia L.) clones (‘NK1’, ‘NK2’, ‘PL040’, ‘PL251’) together with one registered in Hungary (‘Üllői’) were monitored and compared in a field experiment located in the dry temperate climatic zone of Eastern Central Europe. Tree height and diameter at breast height were measured monthly during May–August 2022, an extremely dry period. Ecophysiological parameters such as leaf temperature, vapor pressure deficit, intercellular carbon dioxide level, transpiration and assimilation rates, and stomatal conductance to water and CO2 were measured in situ. There was a high clonal effect on survival rate and growth of the trees and on the physiological parameters. ‘NK1’ performed best regarding height (1.88 m), while ‘PL040’ (23.76 mm) had the highest diameter increment (n = 16–26). The highest carboxylation efficiency was found in ‘NK2’ (0.077 µmol m−2 s−1), while the lowest was in ‘NK1’ (0.035 µmol m−2 s−1), not showing a significant difference from the ‘Üllői’. Water-use efficiency values were found to be the highest in ‘NK2’ and ‘Üllői’ (4.92 and 4.78 kg m−3, respectively). Ci was found to be maximum in ‘NK1’ and ‘PL040’ (286.15 and 287.37 µmol mol−1, respectively), while it was minimum in ‘Üllői’ (248.30 µmol mol−1). Physiological parameters were found to be significantly different in the clones due to their genetic differences. A strong positive correlation was found between the transpiration and the assimilation rates (r = 0.843–0.994). Within the growing period, the loss of leaves due to abiotic stress was 0 for ‘NK1’ and negligible for the others. ‘NK2’ stood out among the other clones in most of the parameters tested (height, thickness, assimilation, WUE). In addition to its high photosynthetic intensity, its water-use efficiency was also high.

show abstract

Selection of promising black locust (Robinia pseudoacacia L.) cultivars in Hungary

Cited by 7 publications

References 9 publications

A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai

A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai

Investigation of the usability of black locust (Robinia pseudoacacia L.) cultivars for feed purpose in Hungary

Differences in the Growth and the Ecophysiology of Newly Bred, Drought-Tolerant Black Locust Clones

Contact Info

Product

Resources

About